Kozma Szilárd: Az Anti-Krisztus létező valóság, és tönkretehet

Kozma Szilárd:  “Az árnyék-én természete és sors- és egészségromboló mivolta, avagy az emberiség szintű megtévesztettség igazi okának és eredetének a leleplezése

„Az időrabló köztünk jár, kezében az egész világ.
Érezzük a tekintetét, de senki sem látta még.” (Omega együttes)

(Arról, hogy miért hazudnak folyamatosan még akkor is, amikor semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy másokat megtévesszenek a politikusok, de persze, mások is, vagyis arról, hogy miért van az, és hova nyúlik a hajszálgyökere annak a jelenségnek, hogy nem a lelkiismeretünk és az annak megfelelő nappali éber tudatunk szerint cselekszünk kommunikálunk és képzelgünk? Illetve arról, hogy miért nyomjuk el a lelkiismeretünk hangját és hazudunk –első sorban! – magunknak és miért vezetjük félre önkéntelenül magunkat folytonosan, és miért döntünk helytelenül majdnem folytonosan, a legfontosabb sorskérdéseinkben is?)

Az árnyék-én jelenségről a pszichológia és a pszichiátria rég óta és igen sokat tud, de, egyeseknek (A többségnek) tudatának a működési mechanizmusában betöltött szerepéhez képest, illetve, ettől fogva a sorsunk alakításában és az egész emberiség sorsának az alakításában betöltött szerepéhez képeset, sem az elmekortan sem a lélektan messzemenően nem tud eleget. Illetve, pontosan csak annyit tudnak, amennyivel az árnyék-én szélsőségesen erős mivolta esetén keletkező betegségeket valamennyire kiismerni, majd címkézni és diagnosztizálni tudják. És mentális, vagy pszichésnek is mondott betegségek formájában is jelentkező bajok esetén (Pl. Schizofrénia, borderlájn, vagy bipoláris depresszió esetén), ezt, az általában rendkívülien intelligens (Tulajdonképpen zseniális!) háttér- és árnyék- tudatunkat, ha nem is „kigyógyítani”, de időlegesen kezelni, egészen pontosan lebénítani, de legalább is lebutítani és így, időlegesen félreállítani – semlegesíteni (ártalmatlanítani) tudják…
Arról viszont a tudomány nem tud, hogy amikor a hétköznapokban az árnyék én tevékenységét csak egyszerű „hülyeségként” észleljük és az nem erősebb (nem nagyobb) az általában „normálisnak” vett átlagon csak egy kicsit felüli szintjénél, milyen élet- és sorsrombolást képes kívül a sorsunkban és belül az egészségünkben is egyaránt véghez vinni. Ilyenkor, tehát a mások, vagy a saját „hülyeségünk” észlelésekor, nem is gondolunk arra, hogy miféle más, diagnosztizálhatatlan betegségekhez (Pl. az orvostudomány által felfedezhetetlen okokból eredő bénulások, vagy éppen a „derült égből villámcsapásként” érkező guta-ütések tömkelege.), vagy pszichésnek is nevezett betegségekhez vezet az árnyék-énnek a tudatunkon belüli elhatalmasodása és erősödése. Illetve azt, hogy micsoda, az egyéni, vagy családi tragédiákig is elmenő sorsrontásokat eredményez, az árnyék-én szerinti gondolkozás, kommunikáció és cselekvés. És hogy, az emberiség 55 – 70 százaléka az általa okozott, de a tudomány által diagnosztizálhatatlan, vagyis a „normális” határokon és körökön belülinek mondott ok – okozati összefüggés-rendszerek következményeként megjelenő, emberi és nemzeti drámák és tragédiák mind ennek az egyéni árnyék-ének szerinti gondolkozásnak, kommunikációnak és cselekvésnek köszönhetők!
A politikai ideológusok, illetve a pszichológusok és a szociológusok, meg a szociográfusok és mindenféle más „-lógusok” által felszínesen tanulmányozott, un. „velejáró” irracionális káros jelenségnek, vagyis az eleve számításba veendő, de nem veszélyesnek számító, emberi „hülyeségnek” valójában spirituális oka, ok – okozati összefüggésrendszere van, és végeredményben az egész emberiség az árnyék-ének összessége által okozott, és teljesen feleslegesen fenntartott Janus-arc jellegű kételkedő – kétkulacsosságnak az általános következményeitől, vagyis ennek az emberiség szintű morális nyomorúságnak a következményeitől szenved! Az árnyék-én jelenségének a természetét és annak a sorsunk alakulásában –alakításában betöltött szerepéről és fontosságáról a tanítványaim egy része is, beható gyakorlati és metafizikai megfigyeléseket és leírásokat is végzett:

Kozma Szilárd – Sike Sára – Nagy Annamária:

Többet a kegyetlenül veszélyes, élet- és sorsrontó árnyék-énről

Általában az Ikrek és a Szűz- karmával rendelkező személyeknek van egy ( a legtöbb esetben még maguk elől is) elrejtett, eltitkolt énjük (megváltásellenes gondolatokat gyártó és sugalló hamis öntudati központjuk), amelyik a tudattalan mélységeiből manipulálja, irányítja őket. Az árnyék-én, valósággal terelgeti és vezeti az orránál fogva a „gazdáját” úgy, hogy annak fogalma sincs arról, hogy „belülről”, vagyis a számára logikusnak és jogosnak tűnő irracionális félelmei, vagy nevetségesen infantilis ambíciói által irányítva van. Az általában az Ikrek, vagy Szűz jellegű karmával született személyek (És ide tartoznak azok is, akik a Kínai asztrológia alapján, a patkány, valamint a nyúl évében születtek is!), a kívülálló személyek számára esetleg nevetséges ambíciói és félelmei (fóbiái), obstrukciós sugallatai által vannak irányítva. Vagyis, a „gazdának” az irracionális szorongásai, és homályos iszonyatai, amelyek gondolatok formában jelennek meg a fejében, és őt így, gondolat-sugallatok formájában, tehát az un. lelki-hátteréből (Tulajdonképpen tudattalanul és önkéntelenül) irányítják vezetik a gondolkozásában – ötleteiben és a misztikusok által sokat hangoztatott és fennen dicsért „intuíciójában”, és ez által a cselekvéseiben, a másokkal folytatott – beszéd – kommunikációjában is.

Ezek a rejtett gondolatok tehát, igazából nem is az övéi, nem a nappali éber tudata szerinti mentális késztetések, nem az ő éber, felelős és erkölcsi gondolkozása által létrehozott egyéni ráció szerinti gondolatok ezek, hanem az un. karmából erednek. Hogy. Vagyis ezek az árnyék-én által sugallt gondolatok, egy, a morális gondolkozásától idegen, az ő javát – A tényleges boldogulását, egészségét, és ezáltal a megváltását! – semmiképpen nem szolgáló, a személyi asztrológiai sorsképletében a Lilith és a Sárkányfarok nevű karma-pontok konstellációs és ház-házhelyzeti pozíciója által jelzett fő-karmájának az esszenciáját képezik. Ezen negatív szellemi sugallatok hatására fogadja be a „gazda” azokat a nem őszinte, egoista spekulációkat az éber, morális gondolatai közé úgy, mintha azok ténylegesen is, az ő öntudatához tartoznának!

Ezt a tudattalanunkból érkező és a felszíni tudatunkban is ott rejtőzködő szellemi ikertestvért leleplezni igen nehéz. Nagyon ébernek kell lenni, hiszen ez a második gondolati – mentális tudat- és öntudat- központunk, amely néha huzamosan is az elsőnek a helyére lép, és a karmikus, negatív meghatározódásokat éppen a tudattalanunkban levő sugallat szerű negatív karmikus késztetéseket ki- és felhasználva tudja irányítani a gazdát. Ezért a „gazdának” így, nagyon nehéz, sőt: sok esetben csaknem lehetetlen a józan eszére, a nappali tudatos énjére hallgatni (még akkor is, ha amúgy akarna, szeretne).

A pozitív belső átalakulási munkának csak nagyon sokára látszik meg az eredménye, és az árnyék-én az azonnali eredmények elmaradásakor, azonnal “lobbizni” kezd a személyi tudaton belül, hogy jobb, ha a gazda nem is törekszik a változásra, mert úgy sem lehet azt elérni, vagy úgysincs annak semmi komoly értelme. Nagy éberségre van szükség ahhoz, hogy ezt a hangot felismerje, és tudatosítsa, hogy ez valójában nem ő, nem tartozik hozzá, bármennyire is ezt a látszatot próbálja kelteni a folyton duruzsoló árnyék-én.

Az árnyék-énje hatásra, mindenkinek elképesztő önbecsapásokra, ill. a tárgyi tények szerinti valóság önmaga elől való eltitkolására kell számítania, amelyeket az asztrológiai sors-képletében a bolygó-együttállások és a bolygóknak a karma-pontokkal való együttállása,m ritka (de annál veszélyesebb!) esetben a két karma-pontnak az együttállása, vagy az azonos jegyben, vagy horoszkópházban való jelentkezése jelez.

Mi is az árnyék-én? Természetes folyamatként, nagyon sok várandósság (terhesség) iker-foganással indul, de néhány hétre rá az egyik magzat elhal, amit a várandós kismamák (jövendő anyák) nagyon ritka esetben vesznek észre, hiszen ebben a fázisban a legtöbbje még azt sem észlelhette, hogy várandó lett („terhes maradt”). Ezért tehát tudni kell, az embernek (Az emberiség 65 – 70 százalékának) a fogantatása utáni időszakban, az anyaméhben meghal az ikertestvére. Az édesanya várandóságának korai szakaszában észrevétlenül elhalt ikertestvérnek az aurája megmarad az élve maradt testvér aurájába fonódva, azzal eggyé válva, és aztán, a megszületett utódban olyan dupla, rejtetten kettős öntudati – valóságértelmezési , öntudati központot képez, mely a „gazda”egész életének és sorsának, sorshelyzetének az erkölcsi rombolásra rendezéséből nyeri az erejét úgy, hogy a halott testvér fizikai megvalósulási- inkarnálódási – kudarc-élménye „átöröklődik”, át származik, megmarad és rögzítődik a megszületett testvérben.
És és az élő testvér az elhalt magzat kudarc-tudatával kénytelen élni, minthogyha az az ő kudarca és élet-sikertelenségi öntudata lenne!

Azaz a megszületés sikertelensége miatt a megszületett egyént gyötri felnőtten is, folyton az irracionális és indokolatlan – tárgyi valóság alap nélküli! – szomorúság, a hiábavalósági érzés, a szintén irracionális kudarc-élmény, az általános bizonytalanság és alkalmatlanság érzése, ami a legtöbb esetben, manapság korai depresszióhoz is vezet… (Ez is az egyik oka a manapság oly divatossá vált szellemi betegségnek), Illetve az önbizalom, az öntudati, önértékelési-, tehát a a személyi bizonytalanság is folyamatosan jelen van.
Mindez folyton kétségeket és félelmeket támaszt benne a saját megvalósításainak és az egész személyének az emberi – szellemi értékével szemben. Ezért, az élet- vállalás és a karma-oldás helyett, az ellenkező irányba, a „lebeszélés” és a lemondás és önfeladás irányába,illetve az életben elért sikereinek a valós értékével szembeni kételkedő gondolatok gyártásának az irányába. És így, mindig a pozitív megvalósításaival ellentétes célok és megvalósítások irányába tereli a „gazda” figyelmét és a képzeletét.

Amíg a „gazda” nem ébred rá a valódi öntudatára, addig ezek a visszahúzó, romboló és hátráltató késztetések, a finoman zavart, vagy gátlásos, bizonytalan viselkedés, mindössze a környezetében élő emberekben tűnnek fel és lehet, hogy önmagában észre sem veszi. Az árnyék-énje önt a karmája fenntartására, negatív meghatározottságainak a megőrzésére – mint például erős indulatoskodás, haragvás, egoizmus, önérzeteskedés, téves morális elvárások támasztása és téves ítéletalkotások, mások lenézése vagy mások háta mögötti áskálódás és felettük való öncélú uralkodási törekvések (manipuláció) , az élettársi kapcsolatokban a közös karma-verklizés és káprázatvilág megőrzésére – és dagasztására, növesztésére veszi rá. Mindeközben lehazudja ennek a kettős – háttéri, negatívan manipuláló, második tudatnak a puszta létezését is (mármint az árnyék-énje). Sőt felhasználja a személynek az összes negatív meghatározottságát arra, hogy azokban elrejtőzve még nagyobbra duzzadjon.

Ezért a „gazda – személy” minden olyan, a horoszkópja szerinti pozitív megvalósítást letagad, és azokat értéktelennek beállító, a saját igazi értékeit elméletileg lekicsinylő és valósággal leromboló életképzeteknek a logikája szerint él, és a valós életfeladatoktól őt elterelő lehetőséget ragadott meg. Sőt, a legtöbb esetben téves módon és hibás célok mentén választott élettársat is, nem ismerve a tudattalan meghatározottságait és ezt az árnyék-énje által sugallt hibás, életnyerési gondolkozását, fonák, de a számára természetesnek tűnő logikáját. Ezáltal, a „gazda” önkéntelenül és öntudatlanul elkerüli a tényleges boldoguláshoz: a megváltódáshoz vezető életfeladatait és felületes problémamegoldással, miközben nagyon meg van elégedve magával és azt képzeli, hogy a világon a leghelyesebb módon járt el. Eközben saját magát vezette félre, miközben technikai tudományos trükkök alkalmazásával és babonás téveszmék kergetésével elkerülte azokat a szükséges, hosszú távú gyakorlati élet-feladatokat, melyek a valódi változást és boldogságot jelentették volna. Az árnyék-énje viszont, ezeket a kudarcait is felhasználja, hogy még alattomosabban és még mélyebbre süllyessze az önsajnálatba, a lemondásba és a kétségbeesésbe.

Ahhoz, hogy ezt a nihilista gondolati reflexekből létrejövő, másodlagos, de annál gonoszabb árnyék- lényt – Ezt a fonák, nihilista rációt! – kiűzze a tudatából, mindig le kell lepleznie annak a tévútra vezető sugallatait, azokat ki kell hoznia a napfényre és szó szerint is, le kell gyilkolnia. Le kell győznie a pesszimista, vagy a júdási (Önámító), spekulatív gondolatvezetési ösztönét, a rossz, negatív, vagy rombolási késztetéseit és lemondó, önelveszejtő hangulatokat, a hangulatoskodást (Érzelgősséget), és a hiábavalósági érzéseket ébresztő kétségeket és fokozott esetben: az ezekkel járó kétségbeesést, a korábbi kudarcok ok – okozati összefüggéseinek a metafizikai szintű feldolgozásával, lelkiismeret-furdaláson keresztüli hibabelátás megélésével, a kudarcokból való kilábalással, az elmélet és a tapasztalat egybevetésével és a hosszú-távú következmények megfigyelésével.

Meg kell tanítsa saját magát levonni a helyes következtetéseket és a megváltás logikája szerinti értékítéletet használni, tehát a spirituális életszemlélet, józan és igazságos egyéni hibabelátó filozófiát kialakítva. A legtöbb esetben igen fontos lehet és jó eredményekkel kecsegtet az, hogy vonuljon el és kreatív magányban – a sorsképlete ismeretében és az Egyetemes Törvények tükrében – elemezze a mind a párkapcsolati, mind a munkatársi, valamint a barátkozási tapasztalatait, mert a boldogulás és a megváltás felé vezető utat mindenkinek magának kell végigjárnia, a gyakorlati tapasztalatait megfigyelnie és megjegyeznie, majd a belőlük levont következtetései által saját sorsát a megfelelő irányba terelnie.

Ezekre, a környezetük által „meg nem értett zseniálisnak” kinevezett az ikrek karmával és a szűz karmával született személyekre a leginkább jellemző árnyék-énes karma-program általában, ami úgy is kifejtheti a megvezető hatását, hogy a gazda – személy, a felszínen naiv, jóindulatú és erényes, miközben a lélek legtitkosabb belső rejtekében, akár öntudatlanul is, de kevély és beképzelt, gőgös és titokban sóvárogva szomjazza az elismerést. Ez a külső és belső valóság közötti eltérés frusztrációs érzéseket, nyugtalanságot, irigységet és féltékenységet okoz, aminek a hatására a beszélgetéseiben és gondolataiban egyaránt, igazságtalanul ítélkezik, kritizál, vádaskodik és neheztel alaptalanul. Ítéletalkotásaiban kettős mércét használ: akinek értékeit elismeri, azzal szemben a végsőkig elfogult, az ellenségei vétkeit azonban ördögivé nagyítja.

Ahhoz, hogy ne kelljen szembesülnie hiúságával, rossz lelkiismeretével és az árnyék-énje miatti, rejtett alattomosságával, még ha önkéntelenül is, de folyamatosan elferdíti, letagadja a spirituális lényét és az, az arra rakódott karmával működteti. Egészen pontosan: a nappali éber tudata, elveti a spiritualitást és ahelyett, hogy a felettes – képzeletileg is felelősségteljes – öntudatával működne együtt, inkább mindig a karmikus késztetéseit részesíti előnyben. A tárgyi valóságot szépíti, kiszínezi vagy ellenkezőleg, ködösíti, összekeveri a szezont a fazonnal, és a tárgyszerűséget, valamint az idősorrendiséget figyelmen kívül hagyva, vagy megfordítja, akárcsak az ok – okozati összefüggések sorrendjét, mindent össze–vissza beszél és gondol, vagyis bemocskolja a valóságot minden szinten, attól függően, hogy épp szimpatizáns vagy ellenséges személyekről van-e benne szó. Ennek megfelelően fizikai szinten is ínyencségekkel, édességekkel, alkohollal, kávéval, igyekszik elfogadhatóvá tenni azokat az élethazugságokat, melyek józanul elfogadhatatlanok.
Ennek a programnak a hatására esetleg igyekszik a környezetében élőknek letörni illetve semlegesíteni, vagy lehetetlenné tenni az akaratát, akarat és igazság-érvényesítési törekvéseit, vagy ami jellemzőbb lehet, képtelen érvényesíteni másokkal szemben az akaratát, de pontosan az előbbiek miatt, hiszen ön sem biztos a végén már saját magában, vagyis a saját igazi, őszinte szándékaiban sem. Ezért öntudatlanul és önkéntelenül is, de a sugallatok és sejtelmek szintjén irritálódik minden olyan személy jelenlététől, akiről úgy képzeli, hogy könnyebben érvényesül és személyi akaratát, személyi szabadságát az ön által jónak tartottnál erősebben és esetleg önnel szemben is érvényesíti.
Így függőségi és alárendeltségi viszonyokba is keveredhet, mert elveszi mások önállóságát, vagy – és inkább ez érvényesül gyakrabban: – nagyobb valószínűséggel az akaratérvényesítés hiányából és alárendelődési vágyból fakadóan másokkal szemben kiszolgáltatottá válik.

Következésképpen, aki ténylegesen boldog akar lenni, annak, minden áron (A kauzális horoszkóp leleplezéseinek a segítségével…) meg kell az árnyék énjétől szabadulni, mert kizárólag csak azok érhetik el a tényleges megváltást, akik minden kettősségtől, a kettős gondolkozástó, a kettős vágyakozástól, de főként a kettős – tehát a két irányú képzelődéstől, a két fajta és rendszerint egymással szögesen ellentétes, jövőre vonatkozó képzetalkotástól.

II.

Azóta tehát, hogy a kínai asztrológia alapján, a patkány évében született feleségem: Joó Viola segítségével, kb. nyolc évvel korábban az árnyék-énre vonatkozó korábbi felfedezéseimet és megfigyeléseimet megerősíthettem, az azt követő időszakban hozzám érkezett horoszkóp-rendelések honorálása közben, és persze, azoknak köszönhetően, számtalan alkalmam volt meglátni, és így a jelenség spirituális tanulmányozásának és ismertetésének a rendkívüli fontosságáról meggyőződni:
De a gyakorlati tények által eleve biztosított hitelesség kedvéért, ne szökjünk fejest a témába, hanem kezdjük egy illusztratív levélváltással:

“Kedves Szilárd!

A feltárás után, a naplóírás abban segített, hogy összegezve a dolgokat, azt kell mondjam, döbbenetes, hogy CSÍRÁJÁBAN tudom életképtelenné tenni a pozitív változtatásra irányuló terveimet. Sikerült felmérnem, hogy miként bánok magammal, és azok fényében, már nem csoda a számomra, hogy a jóhiszeműen indított kísérleteim bámulatosan sikertelenek.
Próbálom “leszoktatni” magam erről a folyamatos kételyeim által generált háttéri gondolkozásról és most már kezdem konkrétan is érteni, hogy mit értettél te, a
tökéletes metafizikátlan gondolkodás alatt. Sajnos nekem ez, a teremtési logika szerinti pozitív irányban nem igazán megy, mivel folyamatosan bele ütközöm a kételyek miatti hitetlenkedésbe, majd a megfelelő félelmekbe. Mire látszik valami pozitívum, már el is vetélt. Nem igazán értem még, hogy miért van ez velem én csak azt látom, hogy igazad van. És a legnehezebb, hogy magamra szeretettel gondoljak függetlenül attól, hogy közben tapasztalom az elvetélt “eredményeimet”.
Üdvözlettel,
Erzsike.

Kedves Erzsók!

A szellemi jelenség leírása szerint, és a képleted ismeretében, csakis az árnyék-én „munkálkodásáról” lehet szó. Egyszerűen az van tehát, hogy amennyiben már az anyaméhben – bizonyára nem ok nélkül! – úgymond „el kellett tenned láb alól” az ikertestvéredet (Édesanyád kettős arcának – szereplésének a spirituális és fizikai következményét), akkor már csak az maradt hátra, hogy az aurádból (mély-tudattalan érzés-és képzetvilágodból) is seperd ki a halott hasonmásod idea- maradványait, a kizárólag a kételkedés és a pesszimizmus programját, vagyis a kudarc-tudatot tartalmazó, mentális információt, misztikusan szólva, az aurád mentális részének az agysejtjeit.
Magyarán: küldd el a seholba magadban a kételkedő – kétségekben gondolkodó én-edet, valahányszor megszólal és mondd meg neki, hogy “Te lüke, tűnj el már belőlem a fenébe, mert nem is kellett megszülessél, hogyha meghaltál négy hetes korodban, és tehát valójában nem is létezel.” Ha így sem megy, képzelj el egy szellemi légy-csapót, és azzal fenyegesd meg albániai légelhárítási stílusban (Ti. az albán légelhárító katonák különleges kiképzésben részesülnek arról, hogy miként kell az ökleiket rázniuk a légterüket sértegető ellenséges repülők és általában az ég felé: az anyátok…) valahányszor észre veszed, hogy megint a kétkedés és a hitetlenség áriáját közvetíti neked. 
Csatoltan küldöm a jelenségről a tavasszal írt tanulmányomat.
Barátsággal: Szilárd/

/> Kedves Szilárd!

Tejóisten! Ez nagyon durva volt. Most újra elolvastam a cikket, amit
küldtél. Úr Isten! Nem értettem mi van, már hónapok óta ikrek szimbólumokat látok. És közben ez a tökéletes halálborzadály. Mintha én lennék az anti-isten vagy az ki és aki csak halált teremt…. jaj de borzasztó, már nem tudtam mi bajom van. Beugrottunk tesómmal az állatkertbe anyukámnak örökbefogadni egy elefántot, ami csak támogatói dolog nem igazából. Már minden állat elvonult vacsorázni, a tengerimalac falut akartam volna gyorsan megnézni zárás előtt, erre nem voltak már kinn, de mellette megnézhettem az élet-halál házát. Bementem, dögszag volt indításnak mert dögből keletkezik az élet és ez volt végigvezetve tematikailag. Én olyan rosszul lettem, hogy idejövök egy kicsit örülni a tengerimalacfalunak erre ott a dögszagban tántorogtam. És ezt még sorolhatnám mibe fordultak az élet apró örömeinek keresési törekvései, hát most nem kezdek bele, de ez mindenből ordított már.

Nagyon köszönöm, már csak bőgni tudtam mindenen. Mintha leuralt volna
valami, mintha skizofrén lennék, hogy egyszercsak minden meghalt de már halott is volt, mire egyáltalán megjelent volna valami. De szó szerint visszaadja a szöveged -” Hiszen neki az egyetlen valóság-élménye a pusztulás-élmény, a
halál élmény, az esélytelenség élménye! És ezért, kétségbeesésében, és
azért, hogy a nihilista igazát bebizonyítsa saját maga előtt és előttünk,
vagyis a “gazda” személy előtt a nihilista szemlélete jogosságát, és azt (A gazdát – minket) a boldogságról és ezzel az Egységbe- lépésről lebeszélje, illetve, hogy arról azt végképp eltérítse.”
Tökéletes megfogalmazás! Ja és hogy a realitás talaját is megerősítsem, anyukám kb. négy hónapos terhesen a hirtelen fékező busz kapaszodójának esett, ami kellemetlen volt neki majd vérzése is volt, amivel a nőgyógyászhoz ment. Ennyi. Aztán én 5 hónap mulva megszülettem. DE addig gondolom volt egy kis létharc odabenn…
Szeretném megköszönni a segítségedet és támogatom hogy ezt a
levelezést nyilvánossá tedd mások okulására. Mindenképpen jelentkezem, ha leküzdöttem ezt a dolgot és közöm lesz az élethez.

minden jót kívánva, Erzsók”

Kozma Szilárd: Nem vagyok demagóg, tehát nem tagadom azt sem, hogy karate-edzéstől fáradtan haza érve, kikapcsolódásként néha – néha megnézek egy – egy bóvli filmet is a tévében. De tévét kimondottan azért szeretek nézni, mert az „Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van…” egyetemes analógiai lételv szellemében, az Animal Planet, a Nacional Geohraphic, meg a különböző Discoovery, valamint a Viasat csatornák által közvetített egyes műsorokban közölt tudomány-népszerűsítő műsorok témáit, de főként az azokban feltárt un.”valóság-tényeket”, tovább tudom metafizikailag gondolni, és tehát az ott látott tárgyi valóság szerinti, azokat rögzítő természeti élet-képek, a velük kapcsolatban a műsor-készítők által feltárt tudományos tényekkel együtt, mindig mélyebb metafizikai jellegű összefüggés-kereső töprengésekre késztetnek.

Sőt: ezen tények metafizikai értelmezése segítségével (is) választ kapok igen sok, egyébként homályban maradó metafizikai problémára.

Legutóbb az ragadta meg a figyelmemet és az gondolkoztatott el az, hogy egy Kazasztáni falucskában született és élő, amúgy egészséges hét éves fiúcskának a feltűnően nagy pocakját felnyitották az orvosok annak érdekében, hogy vegyék ki belőle a rákos tumornak gondolt “valamit”, de tumor helyett, egy méhlepény féle tokban levő, agy nélküli, de csökevényes végtagokkal és rengeteg hajjal rendelkező, – és ami fontos! – a fiúcska hasában élő magzati “szörnyecskét” találtak. Ennek az élő, de agy és emberi forma nélküli „valaminek” (Még csak nem is elhalt testvér-maradványnak!) a csökevényes köldökzsinórja a megműtött „gazda”- gyermek vérereihez kötődtek. Így kapott ez a „valami” az életben maradáshoz szükséges vért és azon keresztül táplálékot, így „élt” tovább ez a furcsa emberi maradvány, ez a magzat-csomó, az amúgy egészséges fiúcska szervezete, szíve és vére által táplálva. A kazasztáni orvosok azt állapították meg, hogy ez az élősdi daganatszerű magzat-maradék, a gyermeknek az édesanya méhében a fejlődésben valamiért megállt Iker-testvér maradványa, amelyet a ma is élő gyermek növekvő szervezete kénytelen volt a helyszűke, illetve más okok miatt, bekebelezni és azzal együtt tovább élni.

A tudományos kommentár szerint, bár nagyon ritka, a jelenséget mégis ismeri mind a biológia, mind az orvostudomány, sőt: neve is van neki: “Fetus in fetu”, vagy “fitus in fitu”, és, ha a soha sehol – Tehát a műszaki szakközép-iskolában. – nem szerzett latin-ismeretem nem csal, azt jelenti, hogy magzat a magzatban. A műsorban mutattak is egy hasonló angliai esetet is, ahol a szülés előtt álló kismamának a méhében levő egyik, különálló iker-magzat szervezete, amelyből szintén hiányzott a szív és az agy, hasonló módon rákapcsolódott a köldökzsinóron keresztül a normálisan fejlett magzat érrendszerére és az orvosok attól tartván, hogy a normálisan fejlődő magzat szíve nem fogja bírni a két szervezet ellátását, annak érdekében, hogy az épen maradt magzatnak az életét megmentsék, ultramodern sebészi eszközökkel, lézeres beavatkozással, le metszették az egyéni életről lemondani kényszerült, élősködő magzatnak a köldökzsinór-csökevényét a fejlődő testvére érrendszeréről.

Aztán a riport egy Amerikában élő, család nélküli, híres patológus orvosnő bemutatásával folytatódott, akit tudós-diplomáciai úton, meghívtak Kazasztánba, hogy vizsgálná meg a fent említett, hét éves fiúcska hasából kioperált „valamit” annak érdekében, hogy állapítsa meg, csakugyan csökevényes magzatról van-e szó, vagy egy ahhoz hasonlatos gangrénás daganatról? Ezt azért, mert az utóbbi esetben az a veszély állna fenn, hogy a rákos sejtek a kisfiú szervezetébe is bejutottak, és ott tovább szaporodván, valamikor újabb rákos daganatokat alakíthatnak ki. Az Ikrek – jelenségre rég rá harapott metafizikus asztrológusként megjegyezném, hogy az amerikai patológus-nőnek a “családja”, saját bevallása szerint is, két egyszínű, és egymáshoz tojásszerűen hasonlító, vizslaszerű kutyából állt… Nos, a patológus-nő elutazott Kazasztánba és mielőtt, de miután is, megvizsgálta a gyanús-csomót, beszélt a műtét utáni állapotában is lefilmezett, és láthatóan jó egészségnek örvendő fiúcskának az édesanyjával, valamint a muzulmán vallás eszkatológiai dogmái és misztikus elképzelései szerint élő, fiatalasszonynak a családjával. Az ő tudósi tekintélyének a latba vetésére, vagyis a semleges tudósi tekintélyére azért volt szükség, hogy a gyermeke hasában létező csomóért magát vádoló vallásos anyát, de főként az ügyet vallásos gyanakvással „figyelő” férjet és annak a vallásos családját meggyőzze arról, hogy a jelenség “mindössze a vak természetnek egy véletlen szerű tévedése volt”. Tehát, hogy az asszonyka egy és egyáltalán nem hibás a dologért, és ezért és emiatt a filmen mindvégig méltóságteljes iszlám-tartózkodással viselkedő férjnek nem kell elválnia tőle.

A jelenséget, ami szerint a vizsgálatot végző biológus-nőnek a kulcsfontosságú, objektív tudományos- méltósága arra is szolgát ebben az esetben, hogy a metafizikailag, ha csökevényesen és ferdén is, de az igazságot még valamennyire sejtő tradicionális gondolkozású közösségeknek a tudományos felvilágosodás által nyújtott teljes elbutulási (elsötétedési) és lebutulási lehetőséget megadja, most nem akarok részletesen kitérni, mert nem ez a témája a jelen írásomnak, de a doktornő „családi helyzetének” a szimbolikáját, feltétlenül meg kell említenem. Mert a tudományosan tisztának (sterilnek) és világosnak nevezett körülmények között fogant, magzati fejlődésében un. monitorizált és ugyanilyen biztonságos, de természetellenes körülmények között felnőtt, abszolút jóindulattal és humánusan viselkedő tudós-asszony, nyilván steril volt, ha két annyira egyforma (talán klónozott…?) kutya képezte a „családját”. Az analogikus és a kauzális gondolkozáshoz hozza szokott asztrológusként ugyanis, nem tartom azt véletlennek, hogy nyilvánvalóan két darab iker-testvér kutyából állt a tudós-nő családja és … belőle. Mert szakmai tapasztalatból is tudom, hogy nem véletlenül történnek meg és nem véletlenül vannak a dolgok elrendezve az életben (A fizikai dimenzióban és a biológiai – pszichológiai életben.). Nekem tehát, azonnal feltűnik az is, hogy egy, az aurájában az Ikrek motívumát, ha esetleg csak nagyon csökevényes módon is, de hordó, meddő (A sterilitás az Ikrek és a Szűz negatív megjelenési formainak ez egyik velejárója!) amerikai tudós-nőt hívnak meg patológiai vizsgálódás céljából Kazasztánba. Egy, a semlegességében és pártatlanságában megbízható tudóst, aki majd meg vigasztalhatja, sőt: meggyőzheti az egyetlen gyermekes fiatal mohamedán anyát arról, hogy mindent ami az életünkben és a sorsunkban fontos és lényeges a vak biológiai természetünk végez…  És, hogy ebben a tisztán biológiai élet-folyamban, a mi lelkünk és szellemünk, mindössze semleges és magatehetetlen megfigyelőként vesz részt.

A Kazasztáni Ikrek-története, illetve az, amit ugyancsak a tudós asszony mondott el, ti., hogy emberiség-szintű átlagban mérten, minden nyolcadik magzatfoganás Ikrek-foganás – Ami óriási nagy arány! – , de ennek csak egy alacsony hányada marad meg, illetve fejlődik ki rendesen és születik meg egészséges Iker-párként, metafizikailag jóval túl mutat önmagán. El egészen addig, ahol a személyi horoszkópokban nyilvánvaló és egyértelmű, vagy rejtett Ikrek-motívumok (Minimum három együttállás) jelennek meg, mint a feleségem és azon barátaim esetében is, akik a Patkány évében születtek (A kínai – ázsiai asztrológia Patkány éve analogikusan megfelel az európai Ikrek havának, mint a Kígyó éve a Skorpiónak, a Ló éve a Nyilasnak, a Kecske éve a baknak, a Majom éve a Vízöntőnek, a Kutya éve a Kosnak, és a Nyúl éves a Szűznek, és ez a magyarázat arra, hogy a Patkány évében, valamint a Nyúl évében született személyek sorsképletében mind megtalálható az Ikrek motívum is.). vagy mint nálam és a volt feleségemnél, akik nem a Patkány, vagy a Nyúl évében születtünk ugyan, de nálam pl. a 3 házban álló Lilith, Emőnél viszont a sok együttállás, egyértelműen jelzik a rejtett Ikrek-karma motívumot, illetve az árnyék-én jelenlétét.

Azért hatottak tehát revelációként számomra az amerikai patológus orvos-asszonynak az Ikrek jelenség gyakoriságára vonatkozó közlései, vagyis az, hogy jóval több fogamzás indul Ikreknek, mind ahány Iker pár megszületik valójában, mert az “ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van” egyetemes létjelenség szellemében, materiális választ és magyarázatot adott arra a régi feltevésemre, hogy miért kell, sőt szükséges a kauzális asztrológusnak minden egyes sorsképletet külön felülvizsgálni az Ikrek motívumok szempontjából és, ha talál ilyet, akkor az egész horoszkópot az árnyék-én romboló és Anti-krisztusi (Vagyis, Karma-oldás ellenes!) „tevékenysége” szempontjából is értelmezze, tehát az olyan horoszkópok esetében is, ahol az Ikrek motívum mások számára nem nyilvánvaló.

Amikor a 4 gyermekes családunkat felrobbantotta az első feleségem, a http://www.astrologos.ro nevű portálomnak az egyik rovatában, úgymond élő adásban fedeztem fel és fejtettem ki, a volt-feleségemnek az irracionális, mert fikción alapuló, szerelmes-misztikus kizökkenése alkalmával hirtelen lelepleződött kettős személyiségének, az ő asztrológiai sorsképletéből is kiolvasható spirituális jeleit és kauzális okait. (Az Ikrekben álló Sárkányfarokkal rendelkező értelmiségi édesanyja is jellegzetesen dupla személyiségű. Velem szemben is, sokáig a jó barát szerepét játszotta, miközben a hátam mögött rágalmazott a lánya előtt és titokban uszította azt ellenem.) Ekkortól kezdtem ugyanis asztrológusként határozottan komolyan venni ennek, a személyi horoszkópokból is kimutatható árnyék-én nevű jelenségnek a, nem csak a tragikus következményei miatt, hanem a rendkívülien fontos, metafizikai és asztrológiai jelentése miatt is, nagyon – nagyon fontos értelmezését. Addig ugyanis, mindössze a humoros – vicces oldalát láttam a kettőződés jelenségének, akárcsak Hamvas Béla, aki azt írja a Karneválban, hogy amikor az Ikrek átverik a naiv embereket, “az öreg mester” (Úristen) jókedvében hahotázik. Mai tapasztalataimból nézve, Hamvas is a saját árnyék-énje lett és annak az áldozataként is halt meg, jellegzetes Ikrek-betegségben: tüdőgyulladásban. És csakugyan: a sorsképletében halomban állnak az együttállások és mindennek a tetejében a Bika – Vénusza együtt áll a Lilithjével! Az isteni hahotának tehát keserves visszhangja lett az életében és főként az élete végén, amikor kocsmába kellett mennie, ahhoz, hogy ne az otthoni fűtetlen szobájában kelljen írnia. Későn vette csak észre, és a Drabos Pál által írt monográfia szerint, a tanítványainak mondta is, hogy hiányzik az életéből (vagy belőle?) a realizáció. Ebből kiindulva figyeltem meg én is, hogy a negatív (karmikus) az Ikrek motívum jelenléte a horoszkópban, vagyis az árnyék-én jelensége, tulajdonképpen erős és csaknem leküzdhetetlen realizáció-ellenességet, tehát realizáció ellenes mentalitást eredményező karmát takar és következésképpen önkéntelen és öntudatlan anti-krisztusi, tehát megváltás-ellenes belső irritációt, de még inkább a megváltás ellenes mentalitást spirituális elméletgyártással is elleplezni képes, zseniális misztikus képességeket is jelez. Ezért nevezhető Anti-krisztusinak.

Az említett tudománynépszerűsítő tévé-adásban, azt mondta az Ikrek-kutyáival együtt élő patológus asszony, hogy nagyon sok olyan magzati szinten folyó és az egyik Iker-magzatnak az elhalásával és az elhalt magzatnak a felszívódásával, vagy kipucolódásával végződő testvéri dráma folyik az egyes anyaméhekben, amiről soha senki nem szerezhet tudomást, és “Sokan közülünk egy – egy ilyen, nem nyilvános testvéri harcnak a nyerteseiként élünk”, anélkül, hogy erről bárki is tudhatna. Mindazon túl tehát, hogy ez az ex-katedra jellegű tudósi kijelentés igazolja a személyi horoszkópokban észlelhető Iker motívumok gyakoriságát, materiális magyarázatot ad az árnyék én jelenségére is. A tanítványaimmal és feleségemmel együtt, Kauzális asztrológiával foglalkozó asztrológusokként és lelkes olvasókként (vagy éppenséggel jövendő asztrológusokként…) jól tudjuk ugyanis azt, amit a riportban szereplő Kazasztáni anyuka és főként annak az anyósa(!), még sejtett a tudós-asszony humánus “helyzettisztázása” előtt. Ti, hogy az Ikrek jelenség, akár konkrétan fogant magzat és megszült gyermek formájában, akár “csak” mint sorsképletben észlelhető mentális (mentalitásbeli) motívum (Azon túl is tehát, hogy valakinek Ikrek a napjegye), annak köszönhető, hogy a fogantatás előtti két három hónapban és persze a foganás ideje alatt is, az anya lelki és szellemi világa kettős állapotban volt, “két helyen volt”, két irányba figyelt.
Tehát, ha nagyon titokban is, és esetleg még önmaga előtt is letagadva, de erősen két irányban érzett és gondolkozott, képzelgett, vagy vágyódott, hogy tehát, amint a magyar népdal is regél a helyzetről: „fáj a szívem, de nem érted, titkon más is van melletted, aj-aj-jaj, de ajaj jaj!”. Vagyis: egy irányban gondolkozott pragmatikus racionalitásával, és azzal ellentétesen, de legalább is nagyon “másan”, “másképpen”: más – képekkel, képzetekkel képzelgett és érzett valami másról (helyzetről, vagy éppen valaki másról… Persze, nem, nem mindíg kell két különböző személy iránti szerelmi – szeretői érzelmi irányultságra, titkos szerelmi és szexuális vágyakra gondolni. Noha lássuk be, hogy ez is nagyon gyakori eset (Asztrológusként számtalan bizalmas “levél-gyónási” bizonyítékom van erre…). Hanem például az is elég a duplázódó lelki jelenségből spirituálissá és kauzálissá váló Ikrek – jelenség létrejöttéhez és annak a felkeltéséhez és konkrét anyagi – biológiai létrehozásához, hogy egy nem teljesen elkötelezett élettárs, tehát egy magzat foganási helyzetbe került, jövendő kismama erősen visszavágyódik a szüleihez, illetve az ő régi otthonába és a kedves és meghitt kamasz éveit őrző gyermekszobájába, sőt a gyermekkori „ártatlanságba” miközben ugyanakkora intenzitással ott is akar maradni a férje mellett, az új családban. Vagy, ha csak elvágyódik egy másik helyiségbe, faluba, vagy városba, sőt: még az is elég, ha intenzíven egy másik munkahelyre vágyik, amikor a magzat megfogan. A volt feleségem nagymamáját például az édesanyja gyermektelen, de gazdag húgának a családjába adták örökre, de nem csecsemő-korában, hanem miután eszmélni kezdett és megszokta már a több gyermekes családi fészek melegét és még most is azt meséli, hogy mennyire vigasztalhatatlanul és kiengesztelhetetlenül visszavágyott a jövendő családjába. Persze, hogy ettől a lányának, vagyis az én volt-anyósomnak az Ikrekbe került a Sárkányfarka, és aztán arra, hogy az felnőve, milyen duplázódásokat művelt a lánya, vagyis a volt-feleségem foganása és születése körül is, nem is akarok itt most kitérni, mert rengeteg helyen leírtam.

Hogy arról a kétségről ne is beszélyek, amikor egy nő, úgymond váratlanul és nem kívántan, „terhes” marad egy olyan férfitől, akivel semmiképpen nem akarja az életét össze kötni, de ez későn derül ki és a gyermeket meg kell szülnie, amitől az anyának erős kétségei támadnak afelől, hogy meg kell-e szülnie a gyermeket vagy sem. Jobban mondva: kétségbe esik attól, hogy “teherként” hordania kell és meg kell szülnie, “egy ilyen magzatot”. Nos, az ilyen gyermekeknek még nem biztos, hogy határozottan bekerül az Ikrek motívum a sorsképletébe. De amennyiben lány-magzatról van szó, és az anyuka életében a kettősségek időközben nem szűnnek meg és így, a gyermekének az auráját önkéntelenül és öntudatlanul feltölti un., szerzett ikrek-karmával, egészen biztos, hogy az Ikrek-motívum határozottan bekerül az unokák és a dédunokák spirituális struktúrájába, aurájába – és emiatt az asztrológiai sorsképletébe is.
És, ha e jelenséget megértettük, akkor ezzel együtt, tetten érhetjük, azt az antropológiai állapotot is, amelyben az Ikrek motívum határozott biológiai formában is megjelent az emberség körében. Az emberszabású majmok ugyanis, akik közül kifejlődtünk – “kiugrottunk”, nem szülnek iker-kölyköket! Az „emberi” nők tehát, a pragmatikus intelligencia és az ahhoz fűződő mentális ambíció, tehát az „öntudati” – személyi akarat egy bizonyos fejlettségi szintjétől erre felé kezdtek csak Ikreket szülni! Tehát, csak attól kezdve jelentek meg az emberi Ikrek, amikortól az ember női megtestesülései számára, megszűnt közömbös lenni nem csak az, hogy melyik férfitől szülnek vagy nem szülnek gyermeket, hanem el kezdtek “pragmatikusan” előnyösebb helyzetbe kerülési lehetőségi logika szerint gondolkozni” is. Pl. azon is el kezdtek intenzívebben spekulálni, hogy milyen következményekkel számolhatnak akkor, ha ettől, vagy attól a férfitől szülnek gyereket, illetve azon, hogy milyen lehetőségeik vannak arra, hogy ne szüljék meg, illetve, hogy ne tartsák meg a magzataikat (tudatosan vetéljék el azt, vagy azokat). Jól ismertek a népi kuruzslásnak (gyógyászatnak) mind a gyakorlati, mind a mágikus – babonás, un. angyalcsinálási módszerei, amelyeket bizonyára, hogy nem a középkorban eszeltek ki, hanem jóval korábban.
Ezért már rég nem is csodálkozom azon, hogy az Ikrek-karmás sors-képletek többségében, megjelenik a Skorpió motívum is, illetve fordítva: majdnem lehetetlen, hogy a jellegzetesen Skorpió-karmás (boszorkányos) sorsképletekben, ne jelenjen meg, ha csak áttételesen is az Ikrek-motívum! Sőt, jól ismertek az úgymond politikai célzatú magzatfoganási és gyermekszülési törekvések és szülések is, amelyek közül a leghíresebb talán az utolsó egyiptomi fáraó-nőnek a Cézártól született fia, Cezarion, aki egészen biztos, hogy nem a “szerelem az első látásra” nevű romantikus jelenség eredményeként fogant. Egészen biztos, hogy ő egy un. mentális foganásnak a megtestesülése és amennyiben szabadon élhetett volna felnőttként, nagyon valószínű, hogy a vonzás és a hangoltság (Rezgési szint) törvénye alapján Ikrek-karmás feleséget választott volna magának. De a történelemben már jóval a Cezárion megszületése előtt, talán az egész földkerekség szintjén elterjedtek a az un. politikai (Hatalmi pozícióba kerülési, hatalom megtartási), meg a gazdasági célzatú gyermek-utáni vágy, sőt, az ilyen jellegű, ilyen célú mágikus elképzelések szerinti praktikák, tehát volt bőven, amiért az ikrek- és a szűz karmán is jóval túl tevő árnyék-én jelenség a többi konstelláció szerinti karmák súlyosságán messze felül emelkedjen. Hiszen, ha bele gondolunk, abból ered minden konspirációs elmélet, illetve reálisan is létező konspiratív szövetség is, mint pl. a világ leggazdagabb embereinek a bűnszövetsége.

Amúgy, még számtalan gyakorlati, szellemi és lelki okát lehetne felsorolni az Ikrek motívum megjelenésére való szellemi magyarázataképpen, de az értelmezési lehetőségek padóra-szelencéje ezzel ki van nyitva, ettől kezdve ez már könnyű, mindenki tovább gondolhatja. Most máshova akarok elérkezni.

Éspedig a pszichológia által is elismert, sőt: jól ismert, “árnyék-én” létezésének és természetének a kegyetlenül valós és vaskos, és immáron ezekkel a materiális példákkal is részben – de csak részben! – kimutatott természetének a leírásához. Mert az, hogy foganási szinten a kettősség megjelenik, az azt jelenti a hermészi axióma szerint, és az Ikrek-szellemiség keletkezésére vonatkozó példák szerint is, hogy egy adott személy esetében (Vagyis az emberiség 60 – 70 százalékának) eredetileg is két személyre való spirituális struktúra jelent meg és fejlődött ki a jövendő anya tudattalan szellemvilágában, az un. spirituális méhében. Vagyis, két jövendő emberi személyiség-tudatra való spirituális magzat-csira. De az egyik valamiért időközben el gyengült, elhalványult az édesanya tudattalan lelki és szellemi világában, vagyis, annak a spirituális struktúrájában (Pl. szerelmes lett a férjébe és elfelejtette azt „a rongyos régit”…), és ez a spirituális magyarázat arra, hogy miért marad meg egyetlen biológiai magzat, illetve miért fejlődik csak az egyik magzat, miközben a másik meghal, illetve nem fejlődik tovább…
Szóval, hiába, hogy az egyik magzat meghal, vagy csökevény marad, mert ez még egyáltalán nem annak a jele, hogy “az eredeti második” személyiség-csira spirituális struktúrája is teljesen kimúlt volna. Sőt, az éppen, hogy megmarad a megszületendő (Esetleg “győztes”) egyetlen gyermeknek a kettős tudatú, spirituális struktúrájában, egészen pontosan: annak a személyi tudata csirájában, vagyis, a jövendő felnőtt öntudat-magjában!

Hát ez, a mindörökre a mélytudattalan világunknak a sötétjében maradó második énünknek a metafizikai magyarázata, és ezért kell azt roppantul komolyan venni, mert ez sok esetben, valóban a biológiailag ugyan elhalt, de az aura finomabb szintjein tovább élő testvérnek az élő testvér testéhez ragadó spirituális öntudata. Vagyis, egy másik személynek a mi agyunkhoz kapcsolt mentális-teste! Például, én is egészen biztos vagyok abban, hogy egy egészen más tudat által “működtetett” személlyel beszélgettem a volt feleségemnek a misztikus – szerelmi kiakadásainak az idején, mint akit egyébként korábbról ismertem. És nem a valódi Emőke, hanem egy egészen más (módosult…) tudatú személyiség látott engem patás és szarvas és nagy fülű ördögnek és akart engem hátulról leszúrni késsel, aki ott lakozott (És az is lehetséges, hogy még mindig ott lakozik) az akkori – egykori feleségem aurájában.

Az árnyék én tehát a karmikus-tudatunknak az – az anyánknak a foganásunk előtti kettős spirituális vágy-élményeiből származó, ránk örökített és mélyen belénk vésődött (de többnyire rejtett!) – öntudati része, “aki” biológiailag már meg sem fogant, vagy el halt biológiailag még magzat korunkban, amikor az auráink még nem váltak el egymástól, és „aki” ezzel nem kapott esélyt a megváltódásra – a kiegyenlítődésre. És mivel ennek a plusz-tudatnak, amely testileg nem létezik ugyan, de spirituális tudat-csökevényként ott van még az auránkban – Amíg ezt határozottan nem tudatosítjuk és tudatos, karma-oldó törekvések útján fel nem számoljuk, valósággal is, „ki nem űzzük” magunkból – és így, külön-test nélkül, gyakorlatilag már nincs esélye a megváltásra, hanem csak a puszta és steril mentális megnyilvánulásra, hát automatikusan nihilista képzeteket sugall a számunkra is. Bajból és rosszkedvből, az is elég, hogyha az árnyék énünk, a fent leírt helyzetéből kifolyólag, pesszimista, kételkedő gondolatokat serkentve, azt sugallja a lelkünknek (Nappali éber értelmünknek), hogy nem is létezik számunkra igazi boldogság, nem, hogy a lelkünk számára üdvösség és megváltás, vagy, hogy nem is igaz az, hogy mások (Főként a szerelmünk, élet- vagy házastársunk!) szerethetnek „valamiért” is bennünket és ezért nem is érdemes nekünk sem azt szeretni, annak érdekében, hogy ne csalódjunk. És persze, azt sem érdemes, hogy valamit elkezdjünk komolyan, mert úgy sem sikerül, vagy, ha sikerül is, úgy sem éri meg…, és azt, hogy nem is létezik jóság, emberség, Isten., megváltás, szerelem, boldogság, ki-és beteljesülés. Sőt, ha ezek ellenére is, képesek vagyunk még jóságosak és tehát szeretetteljesek lenni (Pl. a földjegyű és vízjegyű konstellációban született személyek) és a barátaink és a szeretteink kimondottan ragaszkodnak hozzánk és nyíltan is kifejezik irántunk a szeretettüket, az ÁÉ, képes még ezzel a „ténnyel” szemben is képes kételyt és hitetlenséget ébreszteni és fenntartani! És perrsze, képes letagadtatni velünk a pozitív élményeinknek az értékét és értelmét is, tehát annak a konkrét realizációnak az értékét is, amit a múltban, vagy a jelenben elértünk.

*_ – Hiszen neki az egyetlen valóság-élménye a pusztulás- illetve a hiábavalóság és a sikertelenség élménye, a halál élmény, az esélytelenség élménye! És kétségbe – esésében, tehát azért, hogy a nihilista igazát bebizonyítsa saját maga előtt és előttünk, vagyis a “gazda” személy előtt, és azt (A gazdát – minket) a bolddogulási lehetősége felé vezető útjáról valamiképpen letérítse, és végső soron, az Egységbe – lépését lehetetlenné tegye, még akár bűntények elkövetésének a sugalmazására is képes! – Mint ahogy a volt feleségemnek, az utóbbi időkben szabályos bipoláris depressziós jellegű viselkedést tanúsító, tehát időnként erkölcsileg teljesen gátlástalanná váló Emőkének, a nyilvánvalóan család-ellenes és megváltás-ellenes, rejtett tudata is, képes volt őt rávenni arra, hogy nem csak velem szemben, de a gyermekeivel szemben is, vérlázító vétkeket kövessen el. –

A jelenség tehát, nem is olyan vicces, mint ahogyan azt Hamvas Karneválbeli “Hangjának” a szájába adja. Mert mi történik akkor, ha az árnyék énünk hozza megszokja a nappali éber tudatunkat a sorozatosan elkövethető, de e törvény szigorával nem sújtott „bocsánatos vétkek” elkövetési lehetőségének az élvezetéhez? Majd, egy idő után, ezzel nem elégedve meg, ügyesen álcázva, látszat-őrizve, a súlyosabb vétkek elkövetési lehetőségére is rá vezet? Hogyha például, ahogy mondani szokták, élvezni kezdi a vér szagát – vagyis a nyílt gonoszkodás és a kétszínűsködés lelki állapotát – és ettől lassan – lassan, tényleges (megváltás-akadályozó) bűnözővé válik és azzá változtatja a gazdát? Mind például az a Magyarországi hajdani teológiai egyetemi hallgató, majd jog- és pszichológia – tan hallgató, aki a gyilkossággal végződő Móri bankrablást megszervezte? Mi lett volna pl., ha Emőkének az amerikai hippy, Joe Ledzion iránt érzett „angyali” szerelme által (vagy az anyja által?) felébresztett második énje rejtett tudatának a sugallatára, csakugyan belém vágja a hátulról a kést? Ha nem a tavalyelőtt télen, akkor a tavaly ősszel, amikor az újabb szerelmei hatására (Vagy az Ikrek-karmás anyja újabb felvilágosító munkája hatására? – Nem tudom, mikor lesz hajlandó velem tisztázni ezt?) megbánta azt, hogy a családhoz vissza jöhetett? Utánam megölte volna a gyermekeket is, mint az a képzelt-beteg Magyarországi mérnők, aki a felesége után a két kislányát is megölte, majd láncfűrésszel elvágta a saját torkát is? És vajon életveszélyben vannak-e most mellette, a hozza ítélt gyermekeink is? Vagy mind az egészen fenyegetve vagyunk még mindig tőle? Hiszen, sokáig barátságban volt, sőt: szoros lelki közösségben élt Emőke azzal, a csíki újfasisztáktól már az én fejem (Tehát az Emőke gyermekei apjának a fejének!) a levágását is megrendelni kész (legalább is, imélben ezzel többször is fenyegetőző…), Rák- és Nyilas karmás, az idegenlégiós szolgálatát becsületesen befejező, újfasiszta férfivel, akinek a hatására, de legalább is annak a bátorításával, bele kezdett azokba az “önmegvalósító” joga-gyakorlatokba, amelyek a nyár-végén bekapcsolták az árnyék-énjét másodszorra is!

A pszichiátria jól ismeri az ÁÉ – jelenséget, de annak az igazi (karmikus) gyök-eredetéről és okáról, vagyis arról, hogy a jelenség miképpen jön létre és duzzad nagyra az anyai ági női felmenőknél (valamelyik anyai ági női ősünk tudatában), és hogy ez a karmikus spirituális program a spirituális memória és az örökletes programok révén miként adódik át az utódoknak, arról semmit nem tud. De hogyani is tudhatna, hogyha mindössze a biológiai öröklődést – és abban is, csak az un. 50 százalékos genetikai öröklődési logikát ismeri? Ezért feloldani sem tudja, hanem csak elfojtani, maximum az agyi (materiális) szinten a “veszélyes” mentális gócot blokkolni, vagy kiirtani (Elektrosokkal, erős gyógyszerekkel) azokat az agysejteket, amelyek az aurának az öntudati információkat tartalmazó részéhez kötődnek.

Amerikai pszicho-krimikben elég gyakran találkozunk a bűnöző árnyék-én jelensége “művészi” ábrázolásával. És ne legyünk igazságtalanok Hamvas Bélával szemben, még akkor sem, ha végül ő is az áldozata lett a saját árnyék-énjének, hiszen a kettős tudatú személyiség jelenségét nagyon is plasztikusan ábrázolja a Karneválban. És persze, nem csak mint spirituális szintről induló, “vicces” jelenségként írja le, és nem csak a Bajnád Edelénynek a napra pontos, dátum szerinti Turcsika Szelenárrá való átalakulásában ábrázolja, hanem odáig is elmegy a jelenség regényes ábrázolásában, hogy magát a főhőst is, ketté választja egy bizonyos, fejlődésinek mondott, időszakra. A beavatási regény 5 fejezetének mindjárt az elején a főhős ketté válik, és Bormester Mihálynak az úgymond komolyabb és nehezebb- tehát a földesebb része, keleten találja magát az első világháború után egy szibériai fogolytáborában és onnan Ázsiába jutva, gyötri magát a magas spiritualitás megszerzése érdekében, a másik, légiesen és harciasan könnyű és kalandor rész-személye meg délnyugatra – Olaszországba szökik és a világ-kalandor Máliuszal találkozva, Afrikába hajózik, majd Dél-amerikába és onnan, az óceánon keresztül Ázsiába – Indiába – halad kalandról kalandra, un. sors-irányítottan találkozni és egyesülni a másik részével (Vagyis, a személyiségének az úgymond, nőiesen vallásos és ezért keleti misztikumra is vágyó, felével.).

A Hamvas Béla által is regényesen ábrázolt szellemi jelenség minket viszont, nem regényes oldala miatt érdekel. De nem is csak az árnyék énnek, mint karmikus problémának a (Csakis!) a horoszkóp értelmezés lehetőségével, vagyis a matematikai pontosságú leleplezése és körülírása (Megnevezés) segítségével történő feloldási lehetősége miatt érdekel. Az Ikrek és az árnyék-én jelenség ugyanis, mint spirituális és mint ontológiai probléma, jóval túl mutat önmagán és fel- és vissza nyúlik az emberi bűnbeesettség ősi mozzanatáig és a mai, materialista, vagy un. ezoterikus hitehagyottság állapotáig. Az árnyék ént ugyanis, nem csak azért kell dekonspirálni és ily módon, békésen feloszlatni, hogy a “gazda” tudatát és személyét szabadítsuk meg a kettősségnek a sokszor szó szerint véve is, ördögi állapotától. Hanem azért mert a jósok lejáratták az asztrológiát mit tudományt, és azt egyelőre nagyon kevesen veszik olyan komolyan, mint ahogy a valóság-leíró és leleplező kapacitása és potencialitása szerint kellene! A legtöbb esetben maguk az asztrológusok sem… Ebben, a gazember jósok által megszégyenített és tehát tehetetlen és a tudományosság hitelességi szintjén legalább is, hatástalan helyzetében tehát, az asztrológia – Mint annak az ellentéte, ami kellene hogy legyen az összes tudományoknak a tudományaként -, egyelőre nem oldhat meg semmit. Hanem csak annyit tehet, hogy az iránta érdeklődők számára feltárhatja az árnyék-énnek a fent leírt, sok ezer éves hit és hitetlenség problémáját. És ezzel az indokolatlan és irracionális személyi félelmeknek és a szorongásoknak (A ma annyira divatos depresszió!) problémáját is. Sőt: még ha csak „belterjesen is” de megmagyarázza és megmutatja az emberiséget teljes kipusztulással fenyegető és az egész földi életet fenyegető – de az ember által beindított! – globális ökológiai katasztrófa problémájának a kulcsát is. (Lásd az http://www.asztrologosz.hu portálomon a Világ világossága c. rovatomban feltártakat.)

(Folytatása következik)”