Bosszúállási eszköznek indult a Gerle Vica csakazolvassája

Előzmény itt: https://gerleevahazugsagai.wordpress.com/2014/04/04/szemelyes-bosszu-szulte-a-csak-az-olvassacimu-blogot/

Zseniális meglátás, és ez utólag abszolút bebizonyosodott! Gerle Éva nagy “műve” – kész röhej! -, a csakazolvassa :) , a férfiakon és a férfiasságon, na meg az apán és az apaságon való alantas bosszúvágyból – “a majd megmutatom én nekik” c. feminista kretinizmusból – született.  Szomorú, hogy a csakazolvassa segítségével az elsődlegesen támadott a nagy tudású, klasszikus műveltségű Tarján Tamás nem tudott ezen – A nyilvánosan történt rágalmakon alapuló erkölcsi bántalmazásokon! – túllépni , a lassan gyilkoló salomei méregbe végül is belehalt, idejekorán távozván az életből, akárcsak a bajadér – blogerina másik áldozata is.

Vigyázat férfiak! Az erőszak ugyan tiltott törvényileg, de sajnos annak csak a testi – fizikai formája! A lelki és a szellemi, amit az ilyen megvadult nők és a kurva férfiak gyakorolnak nem! De létezik a jogban az önvédelem elve, amit nem tudnak eltüntetni a feministák, hiszen arra alapozzák a fasiszta elméleteik jogosságát… Hát éljetek az önvédelem lehetőségével, mint ahogy mi is gyakoroljuk azt bátran, minden Rumbold Éva és Leleményes Villő féle, apa-és férfi-kicsináló, sötét lélek ellen.

Kategória: csakazolvassa, Gerle Éva, Kozma Szilárd | 1 hozzászólás

Kozma Szilárd: Gerle Éva feltételezett bocsánatkérése

Ha az élete végén is, de Gerle Éva valamikor (“Csakazolvassa”) szeretne kibékülni velünk… –

 

Kedves Viola és Szilárd!

Szilárdnak az ügyészségre ellenem tett feljelentése negyedik, de lehet, hogy ötödik – persze, más céllal tett – újraolvasása után, rájöttem és be kellett látnom, hogy igazatok van. Ezt, a senkinek nem használó internetes rágalmazó háborúsdit, lényegében én kezdtem el, noha Viola nem kellett volna egy egész, általa tanulmánynak nevezett valamit írjon, csak azért mert azt írtam egy korább látott írásának kapcsán, hogy nem ártana megvizsgáltatni a lelki állapotát egy szakemberrel. Sőt, még azért sem, mert a barátnőim azt írták róla, hogy olyan mint Hitler, vagy Mengele doktor, a pedagógiáról szóló eszmefuttatásai alapján.

Én attól a Viola által írt valamitől gerjedtem annyira be, hogy – most utólag belátom – tényleg azt szerettem volna, ha sikerül titeket az internet világából kiseperni és kitiltani, eltüntetni, de ma belátom, hogy ezzel erősen elvetettem a sulykot, megtévesztettem önmagam és sajnos, erről a téveszmémről, mivel nagyon hittem az igazamban és tetteim jogosságában, megakartam győzni azokat az olvasóimat is, és azokat az ismerőseimet, családtagjaimat, akik ennek a törekvésemnek a jogosságában kételkedtek, sőt egyesek közülük feddő szavakkal is illettek miatta.
De hát úgy van, ahogy ti mondjátok, illetve, ahogy a közmondás is figyelmeztet: a Kos – karmája által vezérelt egyén fejjel megy a falnak mind a Kos, de ezúttal én nem a falnak mentem neki forró fejemmel, hanem egy olyan családnak, aki nekem soha nem ártott, azon kívül, hogy már Viola is, többszörösen megbántott az önérzetemben, mielőtt Szilárd azt írta volna, hogy alkoholista vagyok, majd közölte a szoláris horoszkópomat, amiből kiderült, hogy biszexualitásra, tehát leszbikusságra, meg pedofiliára is hajlamos vagyok, és úgy láttam, hogy ezért bizony egyedül csakis Szilárd lehet a hibás. Hiszen ő az idősebb és tehát a befolyásosabb kettőtök közül és ráadásul: férfi(!)… – Nos, tisztában vagyok azzal, hogy erről, a mindenért csak a férfiakat hibáztató téveszme- és tévképzeti rendszeremről le kell mondanom, illetve, le kell beszélnem magam, de titeket ez ebben a pillanatban nem vigasztalhat.
– Hirtelen azt sem tudom, hogy mi is vigasztalhat titeket, illetve, hogy mivel tudnám ellensúlyozni és jóvátenni a számotokra azt a sok – sok keserűséget, amit az eltelt kilenc hónap alatt, bevallom rémséges igazságtalan és elképesztő elvakultságomban, sőt, ahogy Szilárd többször is figyelmeztetett: sátáni elvadultságomban okoztam? (Pl., amikor azt írtam a csakazolvassámon, hogy tőlem megdögölhetnek a gyermekeitek.)

Egyelőre csak azt tudom mondani tehát, kedves Viola és Szilárd, hogy egészen biztos vagyok abban, hogy amennyiben teljesen más körülmények között találkoztunk volna, hogyha például valaki meghívott volna titeket is, a Csíkszeredai Tilos kávéházban a Csíki anyák által velem szervezett találkozóra és például, mint az otthonszülés eszméjének a híveiként mutatnak be a házigazdáink egymásnak, még jó-barátok is lehettünk volna. Vagy nem így gondoljátok? Persze, hogy nem, de mennyire szamár is vagyok, hogy is gondolhatnátok így ezek után, amit tettem veletek? Jaj. Istenem, ha tudnátok, hogy mennyire bánom, hogy képes voltam ennyire kegyetlenül elbánni veletek! De nem tudhatjátok… nincs ahonnan tudhatnátok, hogy én egyáltalán nem vagyok olyan gonosz lelkű sátáni lény, mint amilyennek főként Szilárd állít be mostanában, a történtek, bocsánat: a nektek okozott rengeteg szomorú és keserves és bánatos óra és nap és alapján. Az általam okozott keserűség és félelem és igen, megint csak hosszú bánatotok alapján!

Igen, mert bár ti ezt büszkeségből tagadjátok, de én jól tudom, hogy mennyi bánatot okoztam, nem csak nektek, hanem a gyermekeiteknek is – És főként nekik, azáltal, hogy a folyamatos támadásaimmal a számítógépeitek elé kényszeríthettelek órákon – napokon és heteken, sőt: immár hónapokon át, amikor a védekezés és öntisztázás kényszer-állapotába szorítván, gonosz szívvel lefoglalva a figyelmeteket és ezzel elrabolván titeket a gyermekeitek mellől. Mert rám, erre a forrófejű, lelketlen bosszúért lihegő személyre, vagyis arra kellett figyelnetek nap, mint nap és még éjszakák óráit is áldoznotok kellett erre, hogy még milyen elképesztő hazugságot, és azokra alapozott, sötét rágalmakat nem eszelek ki rólatok és a gyermekeitekről, hát ezeknek a cáfolgatásával és törlésével kellett töltenetek a drága óráitokat és napjaitokat! Ez alatt a három-negyedév alatt, amit igazából a gyermekeitekkel, vagy éppenséggel egymással, vagy a többi családtagokkal, és miért is ne: a barátaitokkal kellett volna töltenetek, rájuk kellett volna figyelnetek és nem az én győzelem-vágyam és bosszúszomjam által vezérelt, titeket vádló és kigúnyoló, bemocskoló szövegeim és szellemeskedéseim kényszer-cáfolatára!

Vajon megbocsáthattok-e nekem mindezért valaha is az életetekben? Vajon megbocsáthatnak-e a gyermekeitek? Hiszen Medárda és Etelka már nagyocskák, egészen biztos, hogy ők érzékelték, hogy az általuk szeretett szüleikkel szemben az a gonosz budapesti nő, halálos vétségeket követett el. Igen, bármennyire is nehéz, nehéz, de feltétlenül be kell vallanom most őszintén nektek, annak érdekében, hogy valamikor meg szabadulhassak ennek a szörnyű vétkemnek a terhétől, hogy igen is, jól ráéreztetek: vétkesen ambíciós, állati, mit állati? : sátáni elvakultságomban, tönkre akartalak tenni gazdaságilag titeket és ezzel állami gondozásba akartam juttatni a gyermekeiteket, pusztán csak azért, hogy tönkre tehessek egy férfit, majd, amikor az nem hagyta magát és vissza vágott, már csak hogy NEKEM IGAZAM LEGYEN az olvasóim szemében! Hiszen, sajnos az nekem mindennél fontosabb a világon! Még az életemnél is. Még a gyermekeim életénél is…
Tudom, hogy mindazért, amit elműveltem veletek gyakorlatilag nem lehet megbocsátani. Nem…, nincsenek ahhoz megfelelő szavak, hogy ezek után még bocsánatot kérhessek tőletek.
Nem is erőltetem tehát tovább ezt a részét, csak arra kérlek, hogy szedjétek össze magatokat minél hamarabb és ne törődjetek többet velem, mert én becsület szavamat adom arra, hogy többet nem eszelek ki rólatok semmit, nem rágalmazlak tovább – Isten őrizz, még további vétek-terheket venni magamra! – és nem támadlak titeket többet semmilyen formában. Sőt, ha netalán még szükségetek lenne erre a jövőben, inkább megvédelek még akkor is, ha egyelőre nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy tényleg helyes lenne minden amit csináltok, de már csak azért is, hogy hátha ez által valamit a veletek szemben elkövetett rettenetes bűneimből törleszthetnék, jóvá tehetnék…
– Adná az Isten hogy így legyen.
– Mondom, tudom, hogy szemtelenség lenne a bocsánatotokat kérni, tehát csak azért írtam ezt a beismerő vallomásomat, hogy biztosítsalak afelől, hogy nem kell többé sem tőlem, sem Villő és Csilla barátnőimtől sem félnetek.

Szeressétek egymást, és ha lehet, ne gondoljatok rám nagy gyűlölettel: Gerle Éva, aki milliószor megbánta a veletek szemben elkövetett szörnyű vétkeit és mindig csak szeretettel gondol rátok, még akkor is, ha egyelőre nem jön, hogy ezt elhiggyétek.

Szeretettel és bocsánatkéréssel: Gerle Éva, a néhai Gerle János özvegye, Budapesti blog-író

Kategória: Gerle Éva, Kozma Szilárd | Megjegyzés hozzáfűzése

Gerle Éva bandája: Alkoholisták, függőségi és mentálisan betegek akarták tönkretenni a családunkat – I. rész: Bodi László

Az internet szabadsága nekik ilyen kreatív tettekre és célokra jó.

Az alábbi képen Bodi Laci, Gerle Éva máig hű olvasója vall arról, hogy Anonim Alkoholisták csoportjába járt rendszeresen. Ez az ember nyíltan és aktívan részt vett a Gerle Éva által meghirdetett családtönkretevési akcióban, aminek első számú célpontja a férjem, Kozma Szilárd öt gyermekes édesapa, 20 éve asztrológus vállalkozó – családfenntartó, hét megjelent könyv szerzője: költő és író, 3 danos karatemester.

Bodi Lászlóról annyit lehet még tudni, hogy elvált, két gyermeke a volt feleségénél él. Ez az alkoholista férfi nagy szakértelemmel állapította meg az interneten keresztül Isaszegről, hogy a csíkszeredai Kozma Szilárdtól el kell venni az öt gyermekét, és majd azokat áthelyezvén más családokba jobb dolguk lesz… Erről persze az internet, embervadász, feminista méh-Királynője, Gerle Éva is meg volt győződve – mármint arról, hogy a gyermekek már “félig állami gondozásban így is”… tehát ő nyugodtan, minden gátlás és szégyenkezés nélkül lőheti Kozma Szilárdot, bármilyen eszközt felhasználhat az irigyelt férfinek a rágalmakkal és különböző megalázó sértésekkel történő totális lejáratására és hírnevének tönkretételére.

blaci is anonim alkesz lenne

 

bodi laci - anonim alkoholisták

blaci fb

bodi3

bodi - lakhely dány

3 - blaci - gyermekek veszitsek el

Bodi László “Én is sajnálom a gyerekeket, csak szerintem egyértelműen jobban járnának, ha “elveszítenék az apjukat.”

A “beidomított” gyerekek beidomítottságáról és “szomorú neveltetésükről” vagyis Bodi László hozzáértő meglátásainak valóság alapjáról itt lehet meggyőződni:

Családi videóink:

 

Meg lehet keresni a karate vizsgáik videót is, vagy Etelka versmondós videóját – Tényleg jól “idomított” gyerekek, ugyanis nagyszerű eredményeik vannak sportban, tanulásban, művészetekben és még viselkedni is tudnák! Hát, botrányosan normálisak!

Facebook családi fotóink:

https://www.facebook.com/violetta.joo/photos?lst=100001860157447%3A100001860157447%3A1512587664&source_ref=pb_friends_tl

Kategória: csakazolvassa, Gerle Éva, Kozma Szilárd, kozma szilárd 2 | Címke: , | 5 hozzászólás

Erről is hazudnak a feministák rendszer szintűen!

“Erőszak a családban: a férfi is lehet áldozat

Ma a családon belüli, azon belül is a partnerkapcsolatokban tapasztalható erőszak kapcsán leginkább a feleségbántalmazásról beszélnek, pedig bizonyítást nyert, hogy létezik a férfiak sérelmére nők által elkövetett bűncselekmény is.

Az 1997 és 2002 közötti rendőrségi és ügyészségi adatok szerint évente átlag 27 férfi hal meg női elkövetők kezétől, míg 49 nő lesz férfi által elkövetett emberölés áldozata a partnerkapcsolatokon belül – ismertette a Férfiak sérelmére elkövetett családon belüli erőszak című tanulmányának részleteit Tamási Erzsébet.

Tágabb értelemben viszont a családon belül elkövetett súlyos cselekmények esetén, függetlenül az elkövető nemétől több a férfi áldozat, férj, élettárs, nagyapa, fiúgyermek. Az adatok szerint a férfi áldozatok aránya 61 százalék, a fiú gyerekek pedig kétszer gyakrabban válnak bűncselekmény áldozatává, mint a lányok – mondta a szerző.

Hozzátette: átsiklunk azon a tényen, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak a többsége férfi. Tamási Erzsébet szerint az átsiklás oka valószínűleg társadalmi: a nyugati civilizációban a férfiakkal kapcsolatos áldozati pozíciókról nem akarnak tudomást venni.

A szakértő 1453 fizikai, testi bántalmazást vizsgált, amelyből százharmincat férjek, volt élettársak és volt férjek sérelmére követtek el. Megállapította, hogy a férfiak sérelmére, nők által elkövetett személy elleni bűncselekmények döntő többsége testi erőszak, azok közül is az életveszélyes testi sértés és a súlyos testi sértés dominál, könnyű testi sértés alig akad.

A bűncselekmények általában a közös lakásban történnek, döntően a konyhában, általában este főzés közben. Az elkövetés eszköze pedig leggyakrabban a kézügyükben lévő 15-25 cm közötti konyhakés. A vizsgálatból az derül ki, hogy a 7-32 év közötti viszonyok romlanak meg úgy, hogy végül bűncselekmény zárja le a kapcsolatot.

Az életkort tekintve – ellentétben a nyugati szakirodalommal, ahol a 20-25 évesek között a leggyakoribb a családon belüli erőszak, mindkét nemre vonatkozóan – Magyarországon a 40-50 év közötti nők a leggyakrabban az elkövetők.

Az okokat vizsgálva kiderült, hogy tragédiát előidézheti bármelyik fél féltékenysége, az agresszióra való hajlam és az érzelmi eltávolodás. A szerző az objektív rizikófaktorok közé sorolta első helyen a romló anyagi helyzetet, a munkanélküliséget, a második helyre tette az egészséget, végül az alkoholt.

Tamási Erzsébet szerint az elkövetőknek két csoportja különíthető el: az egyik a munkanélküli, szakképzettség nélküli, nyolc általánost végzett, élettársi kapcsolatban, rossz egzisztenciális körülmények között élő többgyerekes nő. A másik elkövetői típus középosztálybeli, jobb anyagi, egzisztenciális körülmények között élő, legalább érettségizett nő, tettének oka pedig a partner féltékenysége és a partner romló anyagi, egzisztenciális helyzete.

Az áldozatoknál ezek tükörképei jelennek meg: a munkanélküli, rokkantnyugdíjas férfi, egzisztenciális biztonság nélkül, illetve a másik típus a valaha jobb napokat megélt, szellemi foglalkozású, 40-60 éves férfi. A tanulmány szerint megállapítható, hogy döntő többségében az agresszivitásra hajlamos nők agresszivitásra kevésbé hajlamos férfiakkal kerülnek össze.

Mint a szerző megjegyezte: érdekesség, hogy nincs férfi feljelentő, nem a férfiak jelentik a velük történt erőszakos bűncselekményeket, hanem a szomszéd, vagy az orvos. A nők azonban még a könnyű testi sértések esetében is megteszik a feljelentéseket; a feljelentések számában ez a domináns.

A kiérkező rendőröknek a nők tagadják a cselekedetet magát, azt mondják, hogy beleszaladt a férfi a késbe, véletlen volt, nem vette észre, azaz tagadják a bűnösségüket. Ugyanakkor az áldozatok, a férfiak bűnösnek érzik magukat és úgy gondolják, hogy megérdemelték, amit kaptak, igenis jogos volt, és kérik a nő bocsánatát, aki meg is bocsát.

Tamási Erzsébet szerint a nők felfüggesztett szabadságvesztésének általános büntetési tétele 4-6 év, ami kicsit alacsonyabb, mint az átlag. Az összes vizsgált eset közül mindössze hatan követték el a bűncselekményt jogos önvédelemből.

Arra a kérdésre, miért van az, hogy a férfiak áldozati szerepe, áldozatisága nem kerül el a társadalomban arra a szintre, hogy foglalkozzanak vele, azt válaszolta a szakember, hogy egyrészt azért, mert a férfiak nem igénylik, hogy áldozatként foglalkozzanak velük, másrészt a nők a jobb érdekérvényesítők, így a női fél az, ami “hallatszik a tudományban”. A férfi nem panaszkodik, mert nem tartozik a szerepéhez, és ezért van az is, hogy a vizsgálatokban nem találják a férfiak igényét, a férfiak történetét.”

Köszönet a hvg.hu-nak

http://hvg.hu/itthon/20051112ferfi

 

Kategória: feminista, Kozma Szilárd | Címke: , | 1 hozzászólás

Így is megszabadulhatunk a Gerle Éva féle antikrisztusi támadások káros hatásától

Kategória: asztrológia, Gerle Éva, Kozma Botond Szilárd, Kozma Szilárd, kozma szilárd 2, videó | Megjegyzés hozzáfűzése

Kozma Szilárd: fontos tudnivalók a megtámadás elleni jogos védekezésről

Jogi tanácsadó a velünk hasonló helyzetbe került személyek számára, mivel, mindez, amit itt általában az utcai balhékra, vagy otthon- és vagyonvédelem esetére van leírva, az internetes hiteltelenítő – rágalmazó támadások elleni védekezések esetére is érvényes! És, mivel Gerle Éva és Lelkes Villő, illetve Nagy Attila Puli és Szente Tamás voltak azok, akik elsőnek és többszörösen ránk támadtak, és ezek az internet-betyárok és internet-banditák, még mindig nem törülték le a rólunk készített, és a tárgyi valósággal ellentétes, sátáni hazudozásaikon alapuló, erkölcsi és szakmai hiteltelenítés eszközével első sorban és végül is, kimondottan anyagi károkat okozni hivatott, tehát aljas szándékból “elkövetett” szennyes és obszcén blogjaikat és más, rólunk szóló írásaikat, és ezek közül kiemelten a “Veszélyes asztrológus” címűt, mi mindazt, amit az ők amorális mivoltukról megtudunk és közlünk, jogos védekezésként – semlegesítéstő, hatástalanító igyekezetként gyakorlunk.

“Jogos védelmi helyzet értelmezésében nyújtunk segítséget.

 

A jogos védelmi helyzet értelmezése

Napjainkban a híradásokban, az Interneten, különböző médiákban egyre több esetben esik szó a jogos védelmi helyzetben lévő állampolgárok törvényes lehetőségeiről.
Sajnos az elmúlt időszakban többször keveredett a hatályos büntető törvénykönyvi norma, valamint tudósításokban, híranyagokban megjelenő, az elkövetkező időszakban a törvénykönyvben történő módosításra vonatkozó kormányzati akarat.
A tisztánlátás érdekében a norma elírásainak figyelembevételével, a tapasztalatok és szakmai anyagok felhasználásával szeretnénk segítséget nyújtani a jogos védelmi helyzet értelmezéséhez.

A TÉVHITEK ELOSZLATÁSA

A mindennapi élet során mindnyájan kerülhetünk veszélyhelyzetbe, amikor rákényszerülhetünk, hogy olyat tegyünk, olyan magatartást tanúsítsunk, ami egyébként, ha a veszély nem állt volna fenn, bűncselekmény lett volna. Mivel azonban a körülmények rendkívüliek, a jog a veszély elhárításához szükséges magatartást (az úgynevezett elhárító cselekményt) akkor sem tekinti büntetendőnek, ha rendes körülmények között az lett volna.
A jog annak, akit jogtalanul megtámadtak, úgynevezett büntethetőséget kizáró okot biztosít.
Az Alaptörvény hatályba lépése óta több olyan vélemény vált ismertté, amely azt sugalmazza, hogy alaptörvényi rendelkezés alapján tulajdonképpen már semmilyen követelmény nincs az elhárító magatartással kapcsolatban. Adott esetben akár a tetten ért tolvaj életének a kioltása is jogszerű. Ez azonban egyáltalán nincs így.

A SZABÁLYOZÁS

A büntető jogban az utóbbi években jelentős elmozdulás történt. A jogos védelem határa, az elhárító magatartás arányosságának megítélése a 2009. évi változások következtében kiszélesedett, a jog kevesebb követelményt támaszt. Napjainkban már a „jogtalan támadó viselje az elhárító magatartás kockázatát” elve érvényesül.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos egyik szabályozása a jogos védelem.
29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
„(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

A jogszabály kifejezetten leszögezi, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége.
Korábban a jog elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.
Ebben a változásban jelentős szerepet játszik a családon belüli erőszak nagymérvű megjelenése és egyre erőszakosabb jellege.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos másik szabályozása a megelőző jogos védelem.
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

• A jogos védelmi helyzettől eltérően itt azonban a jogtalan támadással nem az elhárító cselekmény áll szemben, hanem megelőző jogos védelmi eszköz alkalmazása.
• Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültség áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget.
• Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie, ami azt jelenti, hogy ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérelmet, e sérelem gondatlanságból történt okozásáért (például testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan vétsége miatt) a védekező felel.
• Végezetül a törvény előírja a védekező fél számára azt a kötelezettséget, hogy a sérelem elkerülése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtegyen. Ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.
A jogmagyarázat közérthetően egy történéssel illusztrálható:
A 220 Voltos áram kerítésbe történő vezetésére senki sem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű „villanypásztor” már alkalmazható.

A JOGOS VÉDELMI HELYZET

A jogos védelem nem korlátozódik önmagunk megvédésére.
Megillet a jogos védelem lehetősége bárkit, ha a támadás címzettje nem kifejezetten ő maga, hanem a javai, esetleg más személy, de akkor is jogos védelmi helyzetbe kerülünk, ha a jogtalan magatartást a”közérdek” ellen fejtik ki.
Ilyen például az, amikor valaki részegen rongálja a köztulajdont, parkok berendezését, szemeteseket. Egy másik példa a közérdek elleni jogtalan támadásra a fémlopás speciális esete, amikor az elkövetők síneket, jelzőtáblákat, vasúti átjárók jelző berendezéseinek akkumulátorait rongálják meg, vagy kísérelik meg eltulajdonítani, és ezzel akár több ember életét közvetlen veszélynek teszik ki.
Nem kell megvárnunk azt a pillanatot, amikor a támadás már megkezdődik. A jogos védelmi helyzet fennáll, amikor az ilyen támadás már közvetlenül fenyeget. Ugyanakkor pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek.
Lényeges azonban, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Jelenti ez azt, hogy olyan személlyel szemben, aki mások személye vagy javai elleni erőszakos cselekedetet hajt végre, ám erre a jog őt felhatalmazza, nem hivatkozhatunk jogos védelemre.
Könnyen beláthatjuk, hogy a bűnözőt üldöző vagy éppen elfogó, és vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrrel szemben sem a bűnöző, sem az esemény szemlélője nem hivatkozhat jogos védelemre.

A „JOGTALAN VÉDELEM”

FONTOS!! Az Alaptörvény hatályba lépése nem változtatott a jogos védelem szabályain. Ami 2011. december 31-én nem fért bele a jogos védelem keretei közé, az ma sem fér bele.
Látnunk kell, hogy nem elég az, hogy a cselekmény, melyet velünk szemben kifejtenek, pusztán jogtalan legyen. Egyrészt az előbb meghatározottak (személy, javak vagy közérdek) ellen kell irányulnia, másrészt a cselekménynek támadásnak kell lennie.
Nem igaz az sem, hogy az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági vagy más követelmény ne lenne, mivel több is van:
• Az első és legfontosabb az úgynevezett időbeli túllépés kérdése, amikor a támadó felhagy a támadással, a betörő kiugrik az ablakon és elmenekül, a rabló futásnak ered. Ezekben az esetekben már nincs támadás, tehát aki a menekülő támadónak sérülést okoz bűncselekményt követ el, hiszen jogosan csak a támadással szemben, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzetben védekezhetünk. A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás.
• A másik probléma az arányosság. Aki az elhárítás szükséges mértékét nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl, hanem bosszúból, felháborodásból, haragból az bűncselekményt követ el. Ilyen a testi erő különbsége, ha a támadó egy 40 kilós nő, míg a védekező egy 100 kilógrammos edzett férfi, ebben az esetben a védekező nem hivatkozhat ijedtségre, vagy menthető felindulásra.
• Nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen ”öklünkkel vegyünk elégtételt”. Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.
• Nincs önvédelem az úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben. Ez azt jelenti, hogy valakinek, például egy korábbi sérelem okán az a célja, hogy leszámoljon a szomszédjával, ezért elkezdi őt sértegetni, provokálni és végül sikerül kierőszakolnia, hogy a szomszéd neki támadjon. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen ő provokálta ki a támadást.
• Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.

Ilyen, vagy ehhez hasonló a köznyugalmat megzavaró cselekmény szinte naponta történik valamelyik településen.
Jellemzően előfordul haragos viszonyban álló családok, szomszédok között régebbi vita miatt, esetenként valamely nem tetsző magatartás, következtében. Gyakori elkövetési helyek a különféle szórakozóhelyek, kocsmák, discók. Ilyenkor a szeszesital fogyasztás megteszi hatását és szóváltást követően verekedés tör ki a vitás felek között. Kialakulhat közterületen, ahol haragosok találkoznak, vagy egyesek ok nélkül, „csak a feszültség levezetése” végett inzultálnak idegen, arra járó személyt. A futball stadionok feldühödött szurkolóinak randalírozása is jól ismert kép a televíziók képernyőjéről.
Napjaikban sajnos egyre inkább oktatási intézményekben is előfordul, ahol a felindult szülő rátámad a gyermeke pedagógusára, vagy diákok esnek egymásnak.
Ezek a jogsértések a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) közrend elleni bűncselekmények csoportjába tartozó garázdaság bűncselekményt valósítják meg.
271.§. (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van:
– a kihívóan közösségellenes magatartás
– az erőszakos jelleg
– másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére való alkalmasság.

Súlyosabb megítélés alá eső esetek, amikor a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságveszés, ha a garázdaságot csoportosan, vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követi el. Különös figyelmet fordít a norma azokra az esetekre, ahol az elkövetés csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva és nyilvános rendezvényen, vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történik. A büntetés itt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A csoportos elkövetés azt jelenti, hogy legalább három személy részt vesz az elkövetésben. Nem kell mindenkinek tevőlegesen részt venni, elegendő, ha két verekedő mellett a többiek felbujtók, vagy bűnsegédek. Nem bűnsegéd az, aki jelen van, de előzetesen nem tudhatott a tettes ilyen irányú cselekményéről, ilyen a békés néző a lelátón, de verekedésben nem vesz részt, kívülálló marad.
Súlyos köznyugalom megzavarásnak tekinthetjük, ha a cselekmény nagyobb tömeg (egy község lakóinak) magatartását befolyásolja.
Figyelem! Más bűncselekmény is megvalósulhat:
Amennyiben a garázdaság során valaki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved, a sérülés okozója halmazatban súlyos testi sértésért is felelni fog. Előfordulhat még, hogy rongálás, magánlaksértés vétsége is megvalósul a garázdaság mellett. Az elkövetők tettükért halmazatban felelnek.

 

A jogos védelmi helyzet értelmezése

Napjainkban a híradásokban, az Interneten, különböző médiákban egyre több esetben esik szó a jogos védelmi helyzetben lévő állampolgárok törvényes lehetőségeiről.
Sajnos az elmúlt időszakban többször keveredett a hatályos büntető törvénykönyvi norma, valamint tudósításokban, híranyagokban megjelenő, az elkövetkező időszakban a törvénykönyvben történő módosításra vonatkozó kormányzati akarat.
A tisztánlátás érdekében a norma elírásainak figyelembevételével, a tapasztalatok és szakmai anyagok felhasználásával szeretnénk segítséget nyújtani a jogos védelmi helyzet értelmezéséhez.

A TÉVHITEK ELOSZLATÁSA

A mindennapi élet során mindnyájan kerülhetünk veszélyhelyzetbe, amikor rákényszerülhetünk, hogy olyat tegyünk, olyan magatartást tanúsítsunk, ami egyébként, ha a veszély nem állt volna fenn, bűncselekmény lett volna. Mivel azonban a körülmények rendkívüliek, a jog a veszély elhárításához szükséges magatartást (az úgynevezett elhárító cselekményt) akkor sem tekinti büntetendőnek, ha rendes körülmények között az lett volna.
A jog annak, akit jogtalanul megtámadtak, úgynevezett büntethetőséget kizáró okot biztosít.
Az Alaptörvény hatályba lépése óta több olyan vélemény vált ismertté, amely azt sugalmazza, hogy alaptörvényi rendelkezés alapján tulajdonképpen már semmilyen követelmény nincs az elhárító magatartással kapcsolatban. Adott esetben akár a tetten ért tolvaj életének a kioltása is jogszerű. Ez azonban egyáltalán nincs így.

A SZABÁLYOZÁS

A büntető jogban az utóbbi években jelentős elmozdulás történt. A jogos védelem határa, az elhárító magatartás arányosságának megítélése a 2009. évi változások következtében kiszélesedett, a jog kevesebb követelményt támaszt. Napjainkban már a „jogtalan támadó viselje az elhárító magatartás kockázatát” elve érvényesül.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos egyik szabályozása a jogos védelem.
29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
„(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

A jogszabály kifejezetten leszögezi, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége.
Korábban a jog elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.
Ebben a változásban jelentős szerepet játszik a családon belüli erőszak nagymérvű megjelenése és egyre erőszakosabb jellege.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos másik szabályozása a megelőző jogos védelem.
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

• A jogos védelmi helyzettől eltérően itt azonban a jogtalan támadással nem az elhárító cselekmény áll szemben, hanem megelőző jogos védelmi eszköz alkalmazása.
• Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültség áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget.
• Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie, ami azt jelenti, hogy ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérelmet, e sérelem gondatlanságból történt okozásáért (például testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan vétsége miatt) a védekező felel.
• Végezetül a törvény előírja a védekező fél számára azt a kötelezettséget, hogy a sérelem elkerülése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtegyen. Ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.
A jogmagyarázat közérthetően egy történéssel illusztrálható:
A 220 Voltos áram kerítésbe történő vezetésére senki sem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű „villanypásztor” már alkalmazható.

A JOGOS VÉDELMI HELYZET

A jogos védelem nem korlátozódik önmagunk megvédésére.
Megillet a jogos védelem lehetősége bárkit, ha a támadás címzettje nem kifejezetten ő maga, hanem a javai, esetleg más személy, de akkor is jogos védelmi helyzetbe kerülünk, ha a jogtalan magatartást a”közérdek” ellen fejtik ki.
Ilyen például az, amikor valaki részegen rongálja a köztulajdont, parkok berendezését, szemeteseket. Egy másik példa a közérdek elleni jogtalan támadásra a fémlopás speciális esete, amikor az elkövetők síneket, jelzőtáblákat, vasúti átjárók jelző berendezéseinek akkumulátorait rongálják meg, vagy kísérelik meg eltulajdonítani, és ezzel akár több ember életét közvetlen veszélynek teszik ki.
Nem kell megvárnunk azt a pillanatot, amikor a támadás már megkezdődik. A jogos védelmi helyzet fennáll, amikor az ilyen támadás már közvetlenül fenyeget. Ugyanakkor pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek.
Lényeges azonban, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Jelenti ez azt, hogy olyan személlyel szemben, aki mások személye vagy javai elleni erőszakos cselekedetet hajt végre, ám erre a jog őt felhatalmazza, nem hivatkozhatunk jogos védelemre.
Könnyen beláthatjuk, hogy a bűnözőt üldöző vagy éppen elfogó, és vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrrel szemben sem a bűnöző, sem az esemény szemlélője nem hivatkozhat jogos védelemre.

A „JOGTALAN VÉDELEM”

FONTOS!! Az Alaptörvény hatályba lépése nem változtatott a jogos védelem szabályain. Ami 2011. december 31-én nem fért bele a jogos védelem keretei közé, az ma sem fér bele.
Látnunk kell, hogy nem elég az, hogy a cselekmény, melyet velünk szemben kifejtenek, pusztán jogtalan legyen. Egyrészt az előbb meghatározottak (személy, javak vagy közérdek) ellen kell irányulnia, másrészt a cselekménynek támadásnak kell lennie.
Nem igaz az sem, hogy az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági vagy más követelmény ne lenne, mivel több is van:
• Az első és legfontosabb az úgynevezett időbeli túllépés kérdése, amikor a támadó felhagy a támadással, a betörő kiugrik az ablakon és elmenekül, a rabló futásnak ered. Ezekben az esetekben már nincs támadás, tehát aki a menekülő támadónak sérülést okoz bűncselekményt követ el, hiszen jogosan csak a támadással szemben, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzetben védekezhetünk. A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás.
• A másik probléma az arányosság. Aki az elhárítás szükséges mértékét nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl, hanem bosszúból, felháborodásból, haragból az bűncselekményt követ el. Ilyen a testi erő különbsége, ha a támadó egy 40 kilós nő, míg a védekező egy 100 kilógrammos edzett férfi, ebben az esetben a védekező nem hivatkozhat ijedtségre, vagy menthető felindulásra.
• Nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen ”öklünkkel vegyünk elégtételt”. Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.
• Nincs önvédelem az úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben. Ez azt jelenti, hogy valakinek, például egy korábbi sérelem okán az a célja, hogy leszámoljon a szomszédjával, ezért elkezdi őt sértegetni, provokálni és végül sikerül kierőszakolnia, hogy a szomszéd neki támadjon. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen ő provokálta ki a támadást.
• Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.

Ilyen, vagy ehhez hasonló a köznyugalmat megzavaró cselekmény szinte naponta történik valamelyik településen.
Jellemzően előfordul haragos viszonyban álló családok, szomszédok között régebbi vita miatt, esetenként valamely nem tetsző magatartás, következtében. Gyakori elkövetési helyek a különféle szórakozóhelyek, kocsmák, discók. Ilyenkor a szeszesital fogyasztás megteszi hatását és szóváltást követően verekedés tör ki a vitás felek között. Kialakulhat közterületen, ahol haragosok találkoznak, vagy egyesek ok nélkül, „csak a feszültség levezetése” végett inzultálnak idegen, arra járó személyt. A futball stadionok feldühödött szurkolóinak randalírozása is jól ismert kép a televíziók képernyőjéről.
Napjaikban sajnos egyre inkább oktatási intézményekben is előfordul, ahol a felindult szülő rátámad a gyermeke pedagógusára, vagy diákok esnek egymásnak.
Ezek a jogsértések a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) közrend elleni bűncselekmények csoportjába tartozó garázdaság bűncselekményt valósítják meg.
271.§. (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van:
– a kihívóan közösségellenes magatartás
– az erőszakos jelleg
– másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére való alkalmasság.

Súlyosabb megítélés alá eső esetek, amikor a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságveszés, ha a garázdaságot csoportosan, vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követi el. Különös figyelmet fordít a norma azokra az esetekre, ahol az elkövetés csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva és nyilvános rendezvényen, vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történik. A büntetés itt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A csoportos elkövetés azt jelenti, hogy legalább három személy részt vesz az elkövetésben. Nem kell mindenkinek tevőlegesen részt venni, elegendő, ha két verekedő mellett a többiek felbujtók, vagy bűnsegédek. Nem bűnsegéd az, aki jelen van, de előzetesen nem tudhatott a tettes ilyen irányú cselekményéről, ilyen a békés néző a lelátón, de verekedésben nem vesz részt, kívülálló marad.
Súlyos köznyugalom megzavarásnak tekinthetjük, ha a cselekmény nagyobb tömeg (egy község lakóinak) magatartását befolyásolja.
Figyelem! Más bűncselekmény is megvalósulhat:
Amennyiben a garázdaság során valaki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved, a sérülés okozója halmazatban súlyos testi sértésért is felelni fog. Előfordulhat még, hogy rongálás, magánlaksértés vétsége is megvalósul a garázdaság mellett. Az elkövetők tettükért halmazatban felelnek.

Kategória: Kozma Szilárd | Megjegyzés hozzáfűzése

Gerle Éva ‘Csakazolvassa’: “Lelkes Villő geciskedett a jóga videóm alatt” (gyöngyszemek -2017)

A nagy  apa- és férfi kilövési, gyerekgyűlölet propagálási, feminista bajtárs-barátságból egymás lealázási akciója lett a Gerle Éva és Lelkes Villő szuper-párosnál.

Gerle Éva újabban már arról locsog a díjnyírtes blogján, hogy az érte egykoron (a minket célzó levadászási és tönkretételi rágalom-háborújuk idején) érte tűzbe menő Lelkes Villő nála, az ő “jóga” videója alatt álneveken “geciskedett” vele. Mert hát Villő még ehhez is jobban ért. A vita tárgya az lehetett, hogy amit Éva az ominózus videón bemutat, az csak Éva szerint jóga vagy esetleg még valaki más is rá merné fogni arccal és igazolvánnyal. Mert ilyen álnevek alól, hogy pikareszk, könnyű egyetérteni Évával, no de névvel, ki vállalná? Nyilván csak az, aki épphogy alig ismeri.

 

 

Kategória: csak az olvassa, csakazolvassa, Gerle Éva, Kozma Szilárd, kozma szilárd 2, Kozma-Joó Violetta, Lelkes Villő, liberális, nősovinizmus, rágalmazás | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Gerle Éva elbocsátó szép üzenete Lelkes Villőhöz (Csakazolvassás gyöngyszemek – 2017)

Gerle Éva, internetes álnevén: Csakazolvassa elbocsátó szép üzenete egykori sátáni, “dévaj” szárnysegédjéhez:

Aki szétnéz Gerle Éva egyre gyérebbül frissített és egyre gyérebbül kommentált blogján az hamar ráakadhat arra, hogy Gerle Éva végül bevallja, hogy az őt álnéven 2014 óta zaklató csapat az ő volt csapatából, feminista tanoncaiból, nehéz sorsú ajnározóiból és rajongóiból, valamint kebel-barátnőiből alakult, olyanokból, mint a hírhedt híres Lelkes Villő, a trágárul mocskos férfigyalázás jogászi képviselője, alias “tavasztunder”, továbbá a szintén mocskos szájú, rejtőzködő Kovács Csilla “Hajnalkám”, a föld megmentése érdekében tudatos gyerek-nem-vállalást hirdető és ünneplő “hirlando”.

Kategória: csakazolvassa, családtönkretevés, csíkszereda, elmebeteg, férfigyűlölet, feminista, Gerle Éva, Kovács Csilla, Kozma Botond Szilárd, Kozma Szilárd, kozma szilárd 2, Kozma-Joó Viola, Lelkes Villő, lelkes villő | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kozma Szilárd: Gerle Éva bocsánatkérő levele

 

Kedves Viola és Szilárd!

Szilárdnak az ügyészségre ellenem tett feljelentése negyedik, de lehet, hogy ötödik – persze, más céllal tett – újraolvasása után, rájöttem és be kellett látnom, hogy igazatok van. Ezt, a senkinek nem használó internetes rágalmazó háborúsdit, lényegében én kezdtem el, noha Viola nem kellett volna egy egész, általa tanulmánynak nevezett valamit írjon, csak azért mert azt írtam egy korább látott írásának kapcsán, hogy nem ártana megvizsgáltatni a lelki állapotát egy szakemberrel. Sőt, még azért sem, mert a barátnőim azt írták róla, hogy olyan mint Hitler, vagy Mengele doktor, persze a pedagógiáról szóló eszmefuttatásai alapján. Én attól a Viola által írt valamitől gerjedtem annyira be, hogy – most utólag belátom – tényleg azt szerettem volna, ha sikerül titeket az internet világából kiseperni és kitiltani, de ma belátom, hogy ezzel erősen elvetettem a sulykot, megtévesztettem önmagam és sajnos, erről a téveszmémről, mivel nagyon hittem az igazamban és tetteim jogosságában, megakartam győzni azokat az olvasóimat is, és azokat az ismerőseimet, családtagjaimat, akik ennek a törekvésemnek a jogosságában kételkedtek, sőt egyesek közülük feddő szavakkal is illettek miatta.
De hát úgy van, ahogy ti mondjátok, illetve, ahogy a közmondás is figyelmeztet: a Kos – karmája által vezérelt egyén fejjel megy a falnak mind a Kos, de ezúttal én nem a falnak mentem neki forró fejemmel, hanem egy olyan családnak, aki nekem soha nem ártott, azon kívül, hogy Viola többszörösen megbántott az önérzetemben és úgy láttam, hogy ezért bizony egyedül csakis Szilárd lehet a hibás. Hiszen ő az idősebb és tehát a befolyásosabb kettőtök közül és ráadásul férfi… – Nos, tisztában vagyok azzal, hogy erről, a mindenért csak a férfiakat hibáztató téveszme- és tévképzeti rendszeremről le kell mondanom, illetve, le kell beszélnem magam, de titeket ez ebben a pillanatban nem vigasztal. Hirtelen azt sem tudom, hogy mi is vigasztalhat titeket, illetve, hogy mivel tudnám ellensúlyozni számotokra azt a sok – sok keserűséget, amit az eltelt három és fél hónap alatt, bevallom rémséges igazságtalan és elképesztő elvakultságomban, sőt: elvadultságomban okoztam?
Egyelőre csak azt tudom mondani tehát, kedves Viola és Szilárd, hogy egészen biztos vagyok abban, hogy amennyiben teljesen más körülmények között találkoztunk volna, hogyha például valaki meghívott volna a Csíkszeredai Tilos kávéházban a Csíki anyák által velem szervezett találkozóra és például, mint az otthonszülés eszméjének a híveiként mutatnak be a házigazdáink egymásnak, még jó-barátok is lehettünk volna. Vagy nem így gondoljátok? Persze, hogy nem, de mennyire szamár is vagyok, hogy is gondolhatnátok így ezek után, amit tettem veletek? Jaj. Istenem, ha tudnátok, hogy mennyire bánom! De nem tudhatjátok… nincs ahonnan tudhatnátok, hiszen én egyáltalán nem vagyok olyan gonosz lelkű sátáni figura, mint amilyennek főként Szilárd állít be mostanában, a történtek, bocsánat: a nektek okozott rengeteg szomorú és keserves óra és nap alapján. – Igen, mert bár ti ezt büszkeségből tagadjátok, de én jól tudom, hogy mennyi bánatot okoztam, nem csak nektek, hanem a gyermekeiteknek is – És főként nekik, azáltal, hogy a folyamatos támadásaimmal a számítógépeitek elé kényszeríthettelek órákon – napokon és heteken, sőt: immár hónapokon át, gonosz szívvel le foglalva a figyelmeteket és ezzel elrabolván titeket a gyermekeitek mellől. Mert rám, erre a forrófejű, lelketlen bosszúért lihegő személyre, vagyis arra kellett figyelnetek nap, mint nap és még éjszakák óráit is áldoznotok kellett erre, hogy még miket nem eszelek ki rólatok és a gyermekeitekről, hát ezeknek a cáfolgatásával és törlésével kellett töltenetek a drága óráitokat és napjaitokat, ez alatt a negyedév alatt, amit igazából a gyermekeitekkel, vagy éppenséggel egymással, vagy a többi családtagokkal, és miért is ne: a barátaitokkal kellett volna töltenetek, rájuk kellett volna figyelnetek és nem az én bosszúszomjam által vezérelt titeket vádló és kigúnyoló szövegeim és szellemeskedéseim értelmére. Vajon megbocsáthattok-e nekem mindezért valaha is az életetekben? Vajon megbocsáthatnak-e a gyermekeitek? Hiszen Medárda és Etelka már nagyocskák, egészen biztos, hogy ők érzékelték, hogy az általuk szeretett szüleikkel szemben az a gonosz budapesti nő, halálos vétségeket követett el. Igen, bármennyire is nehéz, nehéz, de feltétlenül be kell vallanom most őszintén nektek, annak érdekében, hogy valamikor meg szabadulhassak ennek a szörnyű vétkemnek a terhétől, hogy igen is, jól ráéreztetek: vétkesen ambíciós, borzasztó elvakultságomban, tönkre akartalak tenni gazdaságilag titeket és ezzel állami gondozásba akartam juttatni a gyermekeiteket, pusztán csak azért, hogy NEKEM IGAZAM LEGYEN!
Nem…, nincsenek ahhoz megfelelő szavak, hogy ezek után még bocsánatot kérhessek tőletek.
Nem is erőltetem tehát tovább ezt a részét, csak arra kérlek, hogy szedjétek össze magatokat minél hamarabb és ne törődjetek többet velem, mert én becsület szavamat adom arra, hogy többet nem eszelek ki rólatok semmit, nem rágalmazlak tovább – Isten őrizz, még további vétek-terheket venni magamra! – és nem támadlak titeket többet semmilyen formában. Sőt, ha netalán még szükségetek lenne erre a jövőben, inkább megvédelek még akkor is, ha egyelőre nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy tényleg helyes lenne minden amit csináltok, de már csak azért is, hogy hátha ez által valamit a veletek szemben elkövetett rettenetes bűneimből törleszthetnék…
– Adná az Isten hogy így legyen.
– Mondom, tudom, hogy szemtelenség lenne a bocsánatotokat kérni, tehát csak azért írtam ezt a beismerő vallomásomat, hogy biztosítsalak afelől, hogy nem kell többé sem tőlem, sem Villő és Csilla barátnőimtől sem félnetek.

Szeressétek egymást, és ha lehet, ne gondoljatok rám nagy gyűlölettel: Gerle Éva, aki megbánta a veletek szemben elkövetett dolgait és mindig csak szeretettel gondol rátok, még akkor is, ha egyelőre nem jön, hogy ezt elhiggyétek.

Szeretettel és bocsánatkéréssel: Gerle Éva, a néhai Gerle János özvegye, Budapesti blog-író

Kategória: Gerle Éva, Kozma Szilárd, kozma szilárd 2 | Megjegyzés hozzáfűzése

Kanonizált példabeszéd a gyergyói Szabaduló művész számára

Élt egyszer Csomafalván egy, az általad egyedül ismert Jézus-Krisztus által, az ő hegyi beszédében “szellemben koldus”-ként emlegetett ember, vagy ahogy erre felé is, népiesen mondják: félkegyelmű személy aki Ignác nevet nyert az bűnös egyházbéli keresztségben. Utána lehet nézni, a te kánonjaid szerint tehát a bűnösnek ítélendő Bolond-ról szóló regényemben azért említem a jelenséget, mert fiatalon szinte utólagos rokonságba kerültem vele, lévény, hogy amikor az unokahúgába őrült módon szerelmes voltam, már nem élét szegény. Nos ez az Ignác egy szerfölött érdekes félkegyelmű volt – Szerintem ez a félkegyelmű meghatározás sokkal becsületesebb elnevezés (És igen is: spirituális szempontból!), mint a “szellemben koldus”, amely szalonképesített – euefmizált szamárságot a te külön bejáratú Krisztus-urad soha nem ejtett ki a száján, merthogy s0zerintem is: annál intelligensebb volt, és egyenesen és becsületesen Bolondot mondott! – Szóval ez az Ignác bácsi, aki a szegény paraszti családban az udvar körüli teendőket kisajátította magának, tökéletes piramist szokott lapogatni a két kezével az istálló melletti trágyadomb tartalmából. Vagy amennyiben a nagy szerelmem édesapja, tehát családfő, és egyben Ignácnak a bátya, vagy vagy v alaki más, elkövette azt a hibát, hogy elvégezte azt a munkát, amit Ignác magának vindikált, mint pl. az állatok alóli ganénak a kihányása a ganédombra, akkor Ignác fogta magát és azt “vissza csinálta”, így pl. a ganét is vissza hányta az istállóba, ha netalán valaki onnan kihányta volna, amikor ő nem volt éppen beteg.
Nos, ez az érdekes tulajdonságokkal rendelkező Ignác, akinek az élete legnagyobb élménye valamiért a katonai sorozás volt, amelyen ő természetesen elutasításban részesült és erről valódi egy-ügyű félkegyelmű módjára a végtelenségig tudott beszélni haláláig, amikor valamiért megharagudott – Például a bátyára, amikor az úgy vélte, hogy Ignác már nem jön ki aznap a házból és kihányta a ganét, de Ignác mégis ki ment és meg látta a “nagy szörnyűséget”…, vagy kiskorú unokaöccseire és húgaira, akik különböző ártatlan tréfákat eszeltek ki a rovására.- azt kiabálta, hogy nem csak a szomszédok, de még a házuk előtt a dolgukra iparkodó falústársak is jól halhatták – És még élnek Csoma-falván olyanok, akik erre még emlékeznek! -, hogy “MINDENKI BOLOND, CSAK ÉN VAGYOK EGYEDÜL” – Ha nem hiszed, járj utána, a volt szerelmed családjában, vagy azok család-névrokonai között egészen biztos, hogy él valaki, aki igazolni tudja a történetemet.
És, ha esetleg nem értenéd meg, hogy miért éreztem fontosnak, hogy neked erről a furcsa emlékezetű Ignácról éppen ez alatt a savanarolai purifikációs szózatod kapcsán írjak, szerintem, szintén megkérdezheted a volt kedvesedet, aki Csomafalvi, amennyiben az emlékezetem nem csal.

Kategória: asztrológia, asztrológus, Kozma Szilárd | Címke: , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése
%d blogger ezt kedveli: